Házi Feladat:
2db, A/3 lapon 5-6 betűs szabadonválasztott szó grafikai tervezését megelőző vázlat a szóval kapcsolatos képi világgal megjelenitve 7-8 cm magasságban, egalizálva, Groteszk, és Antikva stílusban.
GROTESZK: Két típusba sorolhatók: talpas (serif) betűk és talpatlan (sans-serif) betűk (a sans franciául „nélkül”-t jelent, tehát a sans serif: ’betűtalpak nélküli’). Az utóbbi állandó vonalvastagságú változatát groteszk betűtípusoknak is szokták hívni. Mindkét típusból nagy számban van választék; egyes típusokat széles körben használnak, másokat csupán díszítőelemként alkalmaznak.
EGALIZÁLÁS:
Az egalizálás tudománya mélyre ható tudást ad a betűkről. Ennek ellenére most mégis felejtsük el az egalizálást és töltsük mással az időnket. Sokkal fontosabb például hogy megfelelően közöljük a betűinket. A páronkénti egalizálás, optikai kérdésekre ad technikai választ. Egyszerűbben: ha egy bizonyos betűt egy másik betű követ akkor erre az egy párra jellemző betüközt adunk a betűpárnak. Ez a térköz különbözhet a betűtípus alap betüközétől (jobboldali oldaltávolsága az első betűnek + a baloldali oldaltávolsága a második betűvel) A különbözet negatív és pozitív is lehet; bizonyos kombinációkhoz több térközt adhatunk, másokhoz kevesebbet. Egy ilyen egalizált pár, könnyen hozzáadható a digitális betűtípusokhoz.
ANTIKVA:
Old Style Serif, Medieval, Mediäval, Venetian style 15–16. század Garamond 1617 (Claude Garamond), Robert Granjon, Janson 1690, Bembo 1495 (Francesco Griffo) (velencei, Mediaeval), Eredeti felújítva: Bembo, Garamond, Plantin Továbbfejleszve: Centaur, Goudy, Sabon, Palatino Nagybetűit az ókori római, kőbe vésett, a vésőhöz igazodó kapitális (majuszkulák) alapján rajzolták, a kisbetűket Nagy Károly 800-as évekbeli vágott tollal rajzolt Karoling-minuszkuláiból. A vésőkre utalnak a háromszögletű talpak, a tollra az i, j, n ferde kezdővonala. Az első itáliai nyomdászok az Itáliában használt kézírást vették alapul, így született ez az antikva betűtípus, illetve „italic” = itáliai párja. – A vastag és vékony szárak nem nagyon eltérőek; – az e, o, g hossztengelyei balra dőlnek; – a talpak (szerif) vastagok, lágyan, alulról is hídként íveltek, végük lekerekített; – a Q és a J az alapvonal alá nyúlik; – az e vonala a közepénél feljebb van, a velencei változatban ferde, a franciában egyenes; – a számok általában ugrálósak (123); – a nagybetűk csúcsa lejjebb van, mint a kisbetűk (l) szára pl. Al. A reneszánszban keletkeztek a kurzív betűk, először az álló nagybetükkel keverve.
TIPOGRÁFIA BLOG:
http://www.sese.hu/typoblog/
GROTESZK LINEÁRIS ANTIKVA:
http://szabadbolcseszet.elte.hu/index.php?option=com_tanelem&id_tanelem=385&tip=0
GROTESZK:
http://szabadbolcseszet.elte.hu/index.php?option=com_tanelem&id_tanelem=381&tip=0
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése