EX LIBRIS

Ex libris - egy kis kultúrtörténet
"A modern iparművészet legdemokratikusabb, legérdekesebb, a sokszorosító művészetnek a nyugati államokban a középosztálybeli könyvbarátok, műpártolók és gyűjtők között legelterjedtebb ága." - így írt az ex librisről Soó Rezső világhírű biológiaprofesszor, a magyarországi ex libris-művészet és - gyűjtés egyik legelső méltatója és művelője.

"Az ex libris készítésének íratlan szabálya, hogy az ábrázolásnak utalnia kell a tulajdonos személyére, érdeklődési körére, vagy arra az eseményre, melyre készült."

Gyakorlatilag a könyvek létrejöttével nevezhető egyidősnek a könyvtulajdonosoknak az a törekvése, hogy valamiképp megjelöljék a birtokukban levő írást, nyomtatványt. Már a legkorábbi időkben is volt példa arra, hogy a könyv birtokosa beírta, bejegyeztette nevét, monogramját, címerét valamelyik lapra, vagy akár a fedőlapra. Később aztán a kézi bejegyzések mellett megjelent a dombornyomás, majd a különféle technikával készült metszetek térhódítása következett be. Ezzel egy időben jelent meg az igény a metszetek esztétikai, művészeti színvonalának emelésére is. Egész röviden összefoglalva ez az ex libris kialakulásának folyamata.

A legrégibb tulajdonjegyként azt a fajansz táblácskát szokták emlegetni, amelyiket Kr.e. 1400-ban, egy papirusztekercsen helyeztek el III. Amenophis könyvtárában. A hagyomány szerint Assur-Ban-Apli híres ninivei könyvtárának agyagtábláit is egyfajta tulajdonosjeggyel látták el, Japánban pedig egy Kr.e. 10. századi tulajdonjegyet tartanak nyilván.

A legkorábbi időkből is fennmaradt olyan metszet, amelyet mai fogalmaink szerint is ex librisnek nevezhetünk, Albrecht Dürer egy fametszete, melyet 1516-ban készített. Mivel tudjuk, hogy a Dürer-család a békési Ajtós községből származott el Nürnbergbe, elmondhatjuk, hogy hazánknak is köze van az ex libris születéséhez.

Az ex libris igazi térhódítása azonban a 19. század végének Nyugat Európájában következett be. Ekkor főleg a kőnyomásos technikával készült ex librisek a legelterjedtebbek, de a század vége felé megjelenik a fotótechnika is, ami jelentősen megkönnyíti a sokszorosítást és ezért gyorsan népszerűvé válik.

A 20. században egyre gyakoribbak lettek a nagyalakú ex librisek. Ez leginkább azzal magyarázható, hogy a könyvjegyek nagy része már a gyűjtők számára készült, egyre inkább eltávolodtak a könyvektől és önálló életre keltek, cseretárggyá váltak és legtöbbjük egy-egy szép albumba került, eredeti szerepkörétől megfosztva.

A század elején uralkodó stílusirányzat, a szecesszió különösen inspirálta a kor művészeit.A századforduló idejére az ex libris immár teljesen túllépett eredeti funkcióján.

Mivel kivitelük mind igényesebb lett, egyre nagyobb szaktudást, egyre korszerűbb technikát követelt meg, alkotóikat is növekvő megbecsülés övezte és a mind értékesebb nyomtatványok immár önálló műként is elismerést nyertek.Kialakult szervezett gyűjtésük, az ex librisnek már csak másodlagos feladata az, hogy a könyv tulajdonosát jelölje: a rajta szereplő név már a művészeti alkotást fémjelzi.Az ex libris tipikusan modern művészeti ág, ezért jellemző, hogy főleg a nagyvárosokban erősödött meg, különösen ott, ahol egyébként is élénk művészi, szellemi élet folyt. Budapesten került sor először Magyarországon önálló ex libris kiállításra. Az első vidéki ex libris kiállításnak pedig Debrecen adott otthont 1928-ban, amely város akkoriban gyűjtői és művészei (Nagy József, Toroczkai, Dienes és Haranghy), valamint ezek egyesülete, az Ajtósi Dürer Céh révén akkoriban a II. világháború kitöréséig az ex libris élet központja volt.

Magyarországon is terjedőben volt a modern ex libris, igazán azonban a 20-as és főleg a 30-as években érte el a világszínvonalat a magyar művészek alkotásainak értéke is. Már ekkor kialakulóban vannak azok a gócpontok, amelyek azóta is a magyar ex libris fellegvárainak nevezhetőek.Ilyen volt a minden tekintetben vezető szerepet vivő Budapest, ezen kívül Szeged, Debrecen és egyes erdélyi és partiumi városok (például: Brassó, Nagyvárad ): utóbbiak Trianon után is élénken részt vettek a magyar ex-libris-életben gyűjtőik és művészeik révén.
Tulok Péter