2009. május 6., szerda

10. Általános színtan

9. Tervezési alapelvek

8. Könyv, és újság tördelés

7. Tördelés

6. Betű, mint szövegalkotó elem

5. Betűk tulajdonságai

4. Szakmai színtan

3. Számítógépes háttér

2. Papírok, hordozók

1. Nyomdatechnikai ismeretek

Művtöri "B" tételsor

01. Expresszionizmus
http://www.mimi.hu/muveszet/expresszionizmus.html

02. Manierizmus

03. Rokoko

04. Posztimpresszionizmus

05. Népvándorlás kora
06. Magyar művészet 199-1945
honfoglalástól, a XI. századig: 

07. Hiperrealizmus

08. Impresszionizmus

09. Konstruktivizmus (XX.század belső művészete)

10. Avarok művészete
történelme: http://mek.niif.hu/00000/00060/html/008/pc000882.html
11. Iszlám művészet


12. Plein air


13. Realizms


14. Karoling művészet - preromán kori


15. Posztmodern művészet


16. Minimal art


17. Koncept


18. Absztrakt expresszionizmus


19. Neoimpresszionizmus (pointilizmus)


20. Hellenisztikus művészet


21. Ókori egyiptom


22. Magyarok a IX-X században


23. Indiai művészet


24. Égei kultúra


25. Kína művészete


26. Japán művészete


27. Prekolumbián művészet


EGYÉB FONTOS:

2009. május 4., hétfő

1-27.-ig szűkített képlista

1. Őskor

01. 001. Stonehenge (bronzkor) kr.e. 2400-220 között

02. 003. Willendorfi Vénusz kr.e. 20 000-22 000 körüli /Képzelet világa ’c’ szerint/
03. 004. Lausseli Vénusz (kődombormű) felső paleolitikum kr. 30 000 körül
04. 006. Szkíta aranyszarvas kr.e. 400 körül (vaskor)- Zöldhalompuszta
05. 007. Barlangfestmények (Lascaux; Altamira) felső paleolitikum kr.e. 15 000 k.

2. Egyiptom művészete

01. 008. Gizai piramis együttes –külön kheopsz fáraó piramisa, (óbirodalom) kr. 2600-2500 02. xxx. jelzés nélküli Írnok (óbirodalom kr.e. III. évezred)
03. 015. Echnaton fáraó családjával (Aton kultusz kr.e. 1360 körül )
04. 017. Halastó, thébai sír (falfestmény), Kr.e. 1400 k. (London, British Museum)
05. 019. Tutenchamon arany halotti maszkja, Kr.e. 1340 k. (Kairó, Egyiptomi Múzeum)

3. Mezopotámia művészete

01. 022. Lamassu (kapuőrző démon), Kr.e. VIII. sz. (Berlin, Staatliche Museen)
02. 023. Babiloni Istaar kapu, Kr.e. 570 k. (Berlin, Staatliche Museen)
03. 025. Bikafejes hárfa Urból, Kr.e. 2500 k. (Bagdad, Irak Múzeum)
04. 026. Gudea, Lagas uralkodója italáldozatot mutat be, Kr.e. 2120. (Párizs, Louvre)
05. 027. Sumér ékírásos tábla (vagy pecsételőhenger), Kr.e. 2000 k. (London, British Museum)

4. Ókori Görög művészet

01. 028. Knósszoszi palota, Kr.e. XVI. sz. Kréta
02. 034. Kurosz szobor Athénból, Kr.e. 600 k. (New York, Metropolitan Museum)
03. 035. Mürón: Diszkoszvető, Kr.e. 450 k. (Róma, Museo Vaticano)
04. 041. Egy feketealakos vázakép (pl. Dionüszosz és bakchánsnők ábrázolással, Páris, Bibliothčque Nationale)
05. 043. Pergamoni Héphaiszteón padlómozaikja, Kr.e. 150 k. (Berlin, Staatliche Museen)

5. Ókori Róma művészete

01. 044. Etruszk sírszarkofág házaspár portréjával, Kr.e. 625. (Róma, Museo Nazionale, Villa Giulia
02. 047. Vettiusok háza, I. sz. Pompei
03. 048. „Vesta-templom”, I. sz. Róma
04. 051. Traianus oszlopa, 110 k. Róma
05. 054. Marcus Aurelius bronz lovasszobra, 170 k. (Róma, Museo Capitolino)

6. Ókeresztény művészet

01. 057. Santa Sabina, 422–432. Róma
02. 058. a, San Apollinare in Classe és mozaikjai, VI. sz. Ravenna
03. 058. b, San Apollinare in Classe
04. 060. c, V. sz. Ravenna, Galla Placidia
05. 060. d, Jó pásztor, mozaik (V. sz. Ravenna, Galla Placidia)

7. Bizánci művészet

01. 070. Hagia Sophia, VI. sz. Konstantinápoly
02. 071. a, San Vitale, 532–547 Ravenna
03. 071. b, San Vitale mozaikjai, (Theodóra)
04. 072. Szófia Székesegyház, XI. sz. Kijev
05. 075. Rubljov: Szentháromság, 1430 k. (Moszkva, Tretyakovszkaja Galerija)

8. Romantika művészet

01. 077. b, Maria Laach, bencés templom, XI–XIII. sz. (Koblenz mellett Hagia Sophia, VI. sz. Konstantinápoly
02. 081. Bencés apátsági templom, XIII. sz. Ják
03. 082. Ciszterci templom, XIII. sz. eleje, Bélapátfalva
04. 086. Maiestas Domini, 1123 k. Clemente apszisából, (Barcelona, Katalán Múzeum)
05. 088. Bayeux-i kárpit, 1080 k. (Bayeux, Bibliothéque Municipale)

9. Gótika építészete, szobrászata

01. 095. Ca d’Oro palota, XV. sz. Velence
02. 096. Cambridge-i King’s College Chapel 1446–1515
03. 097. Szent Vitus székesegyház, XIV. sz. Prága
04. 102. Uta és Ekkehard szobra, 1250. Naumburg, dóm
05. 117. Szent László fejereklyetartó, 1425 e. (Győr, Székesegyház)

10. Gótika festészete

01. 105. b, Chartres-i katedrális üvegablakai (pl. Mária halála), XIII. sz.
02. 107. Giotto: Szent Ferenc élete, freskósorozat, XIII. sz. vége (Assisi, San Francesco)
03. 110. M.S. Mester: Selmecbányai oltárképei, 1508. kül. Mária és Erzsébet találkozása,
04. 113. Avignoni Pietà, XV. sz. (Párizs, Louvre)
05. 116. Képes Krónika, 1360 k. (Budapest, Országos Széchenyi Könyvtár =OSZK)

11. Reneszánsz építészet

01. 122. b, Santa Maria del Fiore, 1296–1436. Firenze
02. 125. (Donato) Bramante: Tempietto 1502–1505 k. Róma, (San Pietro in Montorio kolostor)
03. 127. (Antonio da Sangallo)-Michelangelo: Palazzo Farnese, 1514–1550. Róma
04. 128. Egy Loire-menti reneszánsz kastély (pl.: Chenanceaux, Chambord vagy Blois)
05. 130. Budai vár és királyi palota, XIV–XVI. sz. és XVIII. sz., XIX/XX. sz.

12. Reneszánsz szobrászat

01. 134. (Lorenzo) Ghiberti: A firenzei Battistero bronzkapuja (Porta del Paradiso), 1430-as é.
02. 135. Donatello: Gattamelata lovasszobra, bronz, 1447–1453 k. (Padova
03. 136. (Andrea del) Verocchio: Colleoni zsoldosvezér lovasszobra, 1480-as é. (Velence)
04. 137. Michelangelo (Buonarotti): Pietà, márvány, 1498. (Róma, San Pietro)
05. 139. Michelangelo (Buonarotti): Lorenzo Medici síremléke, 1525. (Firenze, San Lorenzo templom sekrestyéje)

13. Reneszánsz festészet Itáliában

01. 142. Massaccio: Szentháromság, freskó, 1427 k. (Firenze, Santa Maria Novella)
02. 145. (Sandro) Botticelli: Vénusz születése, 1485 k. (Firenze, Uffizi)
03. 146. (Carlo) Crivelli: Angyali üdvözlet, 1486. (London, National Gallery)
04. 147. (Andrea) Mantegna: Pietà, 1506. (Milánó, Brera)
05. 153. Raffaello (Santi): Athéni iskola, freskó, 1509–1510. (Vatikán, Stanza della Segnatura)

14. Reneszánsz festészet Németalföldön

01. 159. (Jan) Van Eyck: Arnolfini házaspár, 1433. (London, National Gallery)
02. 162. (Hieronymus) Bosch: Szénásszekér, 1480–1485. (Madrid, Prado)
03. 164. (Albrecht) Dürer: Melankólia, rézmetszet, 1514. (Berlin, Staatliche Museen)
04. 165. (Mathias) Grünewald: Keresztrefeszítés az isenheimi oltárról, 1515. (Colmar, Múzeum)
05. 168. Id. (Pieter) Bruegel: Parasztlakodalom, 1567. (Bécs, Kunsthistorisches Museum)

15. Barokk építészet és szobrászat

01. 171. Giacomo della Porta: Il Gesú homlokzata, XVI. sz. vége Róma
02. 176. Drezdai Zwinger, 1711–1722
03. 178. Esterházy-kastély, XVIII. sz. Fertőd
04. 181. (Lorenzo) Bernini: Szent Teréz extázisa, márvány, 1647–1652. (Róma, S. Maria della Vittoria)
05. xxx. (Georg Raphael) Donner: Szent Márton és a koldus, 1735. (Pozsony, Szt. Márton plébánia templom főoltára)

16. Barokk festészet (olasz, spanyol)

01. 187. (Diego) Velazquez: Breda átadása, 1635–1636. (Madrid, Prado)
02. 188. (Diego) Velazquez: Udvarhölgyek, 1656–1657. (Madrid, Prado
03. 190. (Michelangelo da) Caravaggio: Szent Pál megtérése, 1660 k. (Róma, S. Maria del Popolo)
04. 192. (Andrea) Pozzo: Szent Ignác megdicsőülése, 1691–1694. Róma, San Ignazio mennyezet freskója
05. 194. (Giovanni Battista) Tiepolo: Freskó a würtzburgi érseki palotából, 1753.

17. Barokk festészet (flamand, holland)

01. 183. (Pieter Pauwel) Rubens: Amazonok harca, 16l8. (München, Alte Pinakothek)
02. 184. Rembrandt (Harmensz van Rijn): A lövészegylet kivonulása (Éjjeli őrjárat), 1642. (Amsterdam, Rijks¬mu¬se¬um)
03. 186. Rembrandt (Harmensz van Rijn): Önarckép, 1665. (Köln, Wallraf Richartz-Museum)
04. 189.Vermeer van Delft: Festő és modellje, 1665–1670. (Bécs, Kunsthistorisches Museum)
05.

18. Klasszicizmus művészete

01. 198. British Museum, 1823–1844. London
02. 200. Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, 1837–1847. Budapest
03. 202. (Antonio) Canova: Mária Krisztina főhercegnő síremléke, 1789–1805. (Bécs, Augustinerkirche)
04. 204. (Jacques-Louis) David: A Horatiusok esküje, 1784. (Párizs, Louvre)
05. 205. (Jean Auguste-Dominique) Ingres: A nagy odaliszk, 1814. (Párizs, Louvre)

19. Romantika művészete

01. 209. Parlament, 1840–1865. London
02. 213. Feszl Frigyes: Vigadó, 1859–1865. Budapest
03. 220. (Caspar David) Friedrich: Vándor a ködtenger felett, 1818 k. (Hamburg, Kunsthalle)
04. 223. (Eugène) Delacroix: A szabadság vezeti a népet, 1831. (Párizs, Louvre)
05. 224. (William) Turner: Gőzhajó a hóviharban, 1842. (London, Tate Gallery)

20. Realizmus művészete

01. 221. (Théodore) Gérciault: A Medúza tutaja, 1818–1819. (Párizs, Louvre)
02. 226. (Gustave) Courbet: Bonjour Monsieur Courbet, 1854. (Montpellier, Musée Fabre)
03. 227. (Jean-François) Millet: Kalásszedők, 1857. (Párizs, Louvre)
04. 232. Munkácsy Mihály: Tépéscsinálók, 1871. (MNG)
05. 235. Paál László: Út a fontenebleau-i erdőben, 1876. (MNG)

21. Impresszionizmus, Posztimpresszionizmus

01. 239. (Edouard) Manet: Reggeli a szabadban, 1863. (Párizs, Louvre)
02. 241. (Claude) Monet: A felkelő nap impressziója, 1872. (Párizs, Louvre)
03. 244. (Georges) Seurat: Vasárnap délután, 1884-1886.
04. 248. Vincent) van Gogh: Út ciprusokkal (Országút éjjel), 1890. (Otterlo, Kröller-Müller Gyűtemény)
05. xxx. Paul) Gauguin: Mi újság? (Tahiti nők), 1892. (Drezda, Gemäldegalerie Neue Meister)

22. Szecesszió, Szimbolizmus

01. 251. (Antonio) Gaudi: Sagrada Familia, 1884-től Barcelona
02. 255. Lechner Ödön: Postatakarékpénztár, 1899–1902. Budapest
03. 259. (Auguste) Rodin: A csók, 1894. Párizs, Rodin Múzeum
04. 265. (Gustav) Klimt: Judith, 1901. (Bécs, Österreichische Galerie)
05. 271. Csontváry Kosztka Tivadar: Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban, 1907. (MNG)

23. XX. Század építészete

01. 280. (Walter) Gropius: A Bauhaus központi épülete, 1925–1926. Dessau
02. 281. (Gerrit Thomas) Rietveld: Schroeder-ház, 1924. Utrecht
03. 282. (Frank Lloyd) Wright: Vízesésház, 1936. Bear Run, (Pennsylvania)
04. 315. Le Corbusier: Ronchamp-i kápolna, 1955
05. 318. (Frank Lloyd) Wright: Guggenheim Múzeum, 1946–1958. New York

24. XX. Század első fele (Fauvizmus, kubizmus, futurizmus, dada)

01. 286. (Henri) Matisse: A vörös desszert, 1908. (Szentpétervár, Ermitázs)
02. 287. (Pablo) Picasso: Az avignoni kisasszonyok, 1907. (New York, Museum of Modern Art)
03. 289. (Georges) Braque: A portugál nő, 1911. (Basel, Kunstmuseum)
04. 291. (Umberto) Boccioni: Az izmok dinamizmusa, bronz, 1913. (New York, Museum of Modern Art)
05. xxx. (Marcel) Duchamp: Lépcsőn lemenő akt, 1912. (Philadelphia, Museum of Modern Art)

25. XX. Század első fele (Absztrakt, szürrealizmus)

01. 296. (Vaszilij) Kandinszkij: Sárga, piros, kék, 1925. (Párizs, Nina Kandinszkij Gyűjtemény)
02. 297. (Paul) Klee: Őszi hely, akvarell, 1921. (magántulajdon)
03. 301. (Marc) Chagall: Az én kis falum, 1911. (New York, Museum of Modern Art)
04. 304. (Salvador) Dali: A polgárháború előérzete, 1936. (Philadelphia Museum of Art)
05. 333. (Jackson) Pollock: No 14. 1948. (Westport, Connecticut, mggy.)

26. XX. Század második fele (Popart és rokon jelenségek)

01. 335. (Francis) Bacon: Tanulmány Velázquez után: X. Ince pápa. 1953. (New York, mgt)
02. 337. (Roy) Lichtenstein: Tzing, 1962. (Darmstadt, Karl Ströher Gyűjtemény)
03. 338. (Andy) Warhol: Elvis, 1964. (Toronto, Art Gallery of Ontario)
04. 341. (Victor) Vasarely egy op-art műve
05. 354. (Claes) Oldenburg: Ruhacsíptető, acél, 1974. (USA, mggy.)

27. XX. Század második fele (Fluxus, Koncept, Bodyart, Landart)

01. 331. Schaár Erzsébet: Az utca, 1974. (székesfehérvári kiállítás)
02. 345. (Joseph) Kosuth: Egy és három szék, 1965
03. 352. Christo: Völgyzáró függöny, 1970–1972. (Colorado)
04. 359. Bukta Imre: Hajnali szabad permetezés, 1985. (Budapest, Ludwig)
05. 360. ef. Zámbó István: Új magyar népművészet II. 1987. (Budapest, Ludwig)

2009. április 27., hétfő

Színtan

Komoly anyag a színtanról pdf formátumban
http://www.mfk.unideb.hu/userdir/dmk/docs/20071/07_1_11.pdf

Színnév-színszótár
http://www.szintan.hu/

Fénytan, és színtan
http://www.physics.kee.hu/fenytan.html


Akrilfestési nagyonalap ismeretek
Színek keveréseA 3 főszín élénk, tiszta szín: Piros Sárga Kék. E három színből –elvileg– bármely más szín kikeverhető. Azokat a színeket, amelyek két tiszta főszín összekeveréséből származnak, mellékszíneknek nevezzük.

Bármelyik színt világosíthatjuk, ha fehér színt keverünk hozzá. Sötétítéshez használhatunk azonos színű sötétebb tónust, vagy pár csepp feketét. A keverésnél az erős színeket mindig kis lépésekben adagoljuk, a kívánt árnyalathoz fokozatosan eljutva. (Ha egyszerre túl sokat teszünk az erős színből, azt már nem lehet korrigálni.). Érdekes csíkos-foltos színhatást érhetünk el, ha a színeket nem keverjük össze teljesen a palettán.
A színek átlátszóbbá tehetők víz adagolásával.

Ecset tisztítása: az akril festékkel átitatott ecsetből bármilyen lapos eszközzel toljuk ki az anyagot és csak utána mossuk ki meleg vízben, szappanos kézzel dörzsölgetve a szőrét.

INFÓ

Információ a Grafikai tételsorokhoz:

Minden tételhez kigyűjtöttem egy hivatkozást, ami alapján te könnyebben össze tudsz szedni pár mondatot az adott kérdésről.
Érdemes mindet végigolvasni.
A vizsgán bármelyikbe bele kérdezhetnek...

Az összes tételt kigyűjtöttem, a megadottak alapján, nem kell tovább keresgess semmilyen tételpontot. Egyébként ha a Koscsó L. könyvét végigolvastad, akkor szinte minden szerepel abban is. A vizsgáig érdemes lenne átrágni még egyszer.

Remélem tudod hasznosítani.

15. értelmezze az alábbi szakmai kifejezéseket:

SZIGNATÚRA:
aláírás, ismertetőjegy

VERIFIKÁCIÓS NYOMAT:
verifikáció:igazolás
verifikáció elve: egy tudományos igazság csak akkor elfogadható, ha tapasztalati adatok alapján ellenőrizhető

HIMBAVAS:
fogazott éllel ellátott acélkés, az élre merőlegesen álló fanyéllel.
http://wapedia.mobi/hu/Mezzotinto

KLISÉ, DÚC:
Nyomólemez
http://hu.wikipedia.org/wiki/Rézkarc

POROZÓSZEKRÉNY:
amelyben az aszfalt- vagy gyantaport felkavarják, majd rövid időre belehelyezik a fémlemezt.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Foltmaratás

16. Mutasson be egy magyar, kortárs grafikusművészt!

http://grafika.lap.hu/#b11262125

itt válogathatsz a kortársak közül

9. Hasonlítsa össze a pusztatű technikát a rézkarc technikával.

Pusztatű:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Pusztatű

Rézkarc:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Rézkarc

11. Gutenberg 42 soros bibliáját miért tekintjük mérföldkőnek sokszorosítási szempontból?

http://www.oszk.hu/hun/kiallit/virtualis/nyomdak/nyomtatott_konyv_index_hu.htm

14. Hogyan készül a kézimerítésű (hand made) papír?

http://njszt-kozokt.inf.elte.hu/kihivas2007/files/A_meritett_papir_receptje.doc

13. Milyen grafikai eljárásnak tekinthető a monotípia? (egyedi, vagy sokszorosító)?

http://hu.wikipedia.org/wiki/Monotípia

http://bdeg.sopron.hu/bdeg/vg/technology.php?id=21

http://www.alon.hu/blogs/index.php?blog=21&c=1&more=1&pb=1&tb=1&title=mi_a_monotipia

12. Mutassa be röviden Albrecht Dürer sokszorosító grafikai munkásságát

Infók:

http://www.verslista.hu/muveszetek/4muveszek/d_menu/durer.htm

http://hu.wikipedia.org/wiki/Albrecht_Dürer#M.C5.B1v.C3.A9szete

http://durer.szepmuveszeti.hu/durer.html

Kiállítása Egerben:

http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=23429

7. Melyek a mechanikus úton készülő mélynyomtatási eljárások?

mélynyomtatás:

http://hu.wikipedia.org/wiki/A_nyomtatás_története#M.C3.A9lynyomtat.C3.A1s

http://hmika.freeweb.hu/Lexikon/Html/Melynyom.htm

komplex:

http://mek.niif.hu/01600/01645/html/06.htm

kiegészítő anyag..:

http://www.mgonline.hu/archive/200804/11/200804_44.pdf

4. Hogyan készülnek a klasszikus japán fametszetek

fametszet:

http://www.sulinet.hu/muvesz/japan/japannyito.html

http://www.sze.hu/muvtori/belso/technikak/fametsz.htm

http://www.bibl.u-szeged.hu/ha/muveszet/plakat/plakat.html

kiegészítések..:

http://artportal.hu/aktualis/kiallitasok/sztarvilag_a_kabuki_szinhazban_19_szazadi_japan_fametszetek_a_tokioi_nemzeti_szinhaz_gyujtemenyebol

http://port.hu/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=86327

http://www.filaportal.net/belyegbolt/?p=productsMore&iProduct=218&sName=1971-JAP%C3%81N-FAMETSZETEK!!-2696-703

1. Fejtse ki, mi a különbség a reprodukálás, és a sokszorosítás között! Mutassa be egy-egy példán keresztül!

reprodukálás: http://human.kando.hu/pedlex/lexicon/F.xml/felidezes.html

sokszorosítás/ reprodukálás: http://www.paperweb.hu/doku_mutat.php?tipus=tanulmany&szoveg=50

6. Mit takarnak az alábbi kifelyezések: pusztatű, hidegtű, drypoint?

http://hu.pandapedia.com/wiki/Pusztatű

http://vmek.niif.hu/04200/04223/04223.doc

5. Hasonlítsa össze a linómetszést a fametszéssel (lapdúc, harántdúc)!

http://hu.wikipedia.org/wiki/Fametszet

2. Sorolja fel a sokszorosító grafikai eljárásokat, mindegyikre mondjon példát is!

http://verslista.freeweb.hu/muveszetek/2technika/3grafikus.htm

http://epa.oszk.hu/00000/00022/00386/11932.htm

http://www.mgonline.hu/archive/200606/9/200606_40-41.pdf

2009. március 11., szerda

iskola

ENGLAND: http://www.beds.ac.uk/courses/bysubject/artdes/ba-ill

EX LIBRIS

Ex libris - egy kis kultúrtörténet
"A modern iparművészet legdemokratikusabb, legérdekesebb, a sokszorosító művészetnek a nyugati államokban a középosztálybeli könyvbarátok, műpártolók és gyűjtők között legelterjedtebb ága." - így írt az ex librisről Soó Rezső világhírű biológiaprofesszor, a magyarországi ex libris-művészet és - gyűjtés egyik legelső méltatója és művelője.

"Az ex libris készítésének íratlan szabálya, hogy az ábrázolásnak utalnia kell a tulajdonos személyére, érdeklődési körére, vagy arra az eseményre, melyre készült."

Gyakorlatilag a könyvek létrejöttével nevezhető egyidősnek a könyvtulajdonosoknak az a törekvése, hogy valamiképp megjelöljék a birtokukban levő írást, nyomtatványt. Már a legkorábbi időkben is volt példa arra, hogy a könyv birtokosa beírta, bejegyeztette nevét, monogramját, címerét valamelyik lapra, vagy akár a fedőlapra. Később aztán a kézi bejegyzések mellett megjelent a dombornyomás, majd a különféle technikával készült metszetek térhódítása következett be. Ezzel egy időben jelent meg az igény a metszetek esztétikai, művészeti színvonalának emelésére is. Egész röviden összefoglalva ez az ex libris kialakulásának folyamata.

A legrégibb tulajdonjegyként azt a fajansz táblácskát szokták emlegetni, amelyiket Kr.e. 1400-ban, egy papirusztekercsen helyeztek el III. Amenophis könyvtárában. A hagyomány szerint Assur-Ban-Apli híres ninivei könyvtárának agyagtábláit is egyfajta tulajdonosjeggyel látták el, Japánban pedig egy Kr.e. 10. századi tulajdonjegyet tartanak nyilván.

A legkorábbi időkből is fennmaradt olyan metszet, amelyet mai fogalmaink szerint is ex librisnek nevezhetünk, Albrecht Dürer egy fametszete, melyet 1516-ban készített. Mivel tudjuk, hogy a Dürer-család a békési Ajtós községből származott el Nürnbergbe, elmondhatjuk, hogy hazánknak is köze van az ex libris születéséhez.

Az ex libris igazi térhódítása azonban a 19. század végének Nyugat Európájában következett be. Ekkor főleg a kőnyomásos technikával készült ex librisek a legelterjedtebbek, de a század vége felé megjelenik a fotótechnika is, ami jelentősen megkönnyíti a sokszorosítást és ezért gyorsan népszerűvé válik.

A 20. században egyre gyakoribbak lettek a nagyalakú ex librisek. Ez leginkább azzal magyarázható, hogy a könyvjegyek nagy része már a gyűjtők számára készült, egyre inkább eltávolodtak a könyvektől és önálló életre keltek, cseretárggyá váltak és legtöbbjük egy-egy szép albumba került, eredeti szerepkörétől megfosztva.

A század elején uralkodó stílusirányzat, a szecesszió különösen inspirálta a kor művészeit.A századforduló idejére az ex libris immár teljesen túllépett eredeti funkcióján.

Mivel kivitelük mind igényesebb lett, egyre nagyobb szaktudást, egyre korszerűbb technikát követelt meg, alkotóikat is növekvő megbecsülés övezte és a mind értékesebb nyomtatványok immár önálló műként is elismerést nyertek.Kialakult szervezett gyűjtésük, az ex librisnek már csak másodlagos feladata az, hogy a könyv tulajdonosát jelölje: a rajta szereplő név már a művészeti alkotást fémjelzi.Az ex libris tipikusan modern művészeti ág, ezért jellemző, hogy főleg a nagyvárosokban erősödött meg, különösen ott, ahol egyébként is élénk művészi, szellemi élet folyt. Budapesten került sor először Magyarországon önálló ex libris kiállításra. Az első vidéki ex libris kiállításnak pedig Debrecen adott otthont 1928-ban, amely város akkoriban gyűjtői és művészei (Nagy József, Toroczkai, Dienes és Haranghy), valamint ezek egyesülete, az Ajtósi Dürer Céh révén akkoriban a II. világháború kitöréséig az ex libris élet központja volt.

Magyarországon is terjedőben volt a modern ex libris, igazán azonban a 20-as és főleg a 30-as években érte el a világszínvonalat a magyar művészek alkotásainak értéke is. Már ekkor kialakulóban vannak azok a gócpontok, amelyek azóta is a magyar ex libris fellegvárainak nevezhetőek.Ilyen volt a minden tekintetben vezető szerepet vivő Budapest, ezen kívül Szeged, Debrecen és egyes erdélyi és partiumi városok (például: Brassó, Nagyvárad ): utóbbiak Trianon után is élénken részt vettek a magyar ex-libris-életben gyűjtőik és művészeik révén.
Tulok Péter

2009. március 10., kedd

Szakkifejezések
Ajánlás (dedikáció)
- Rövid szöveg, amelyben a szerzõ mûvét tisztelete, megbecsülése vagy hálája jeléül valakinek ajánlja. Az ajánlást rendszerint a tartalomjegyzék után, a hetedik oldalra helyezzük.
Akcidens szedés - Kis terjedelmû, alkalmi nyomtatványok (pl. meghívók, plakátok) szedése és tördelése, amely a könyvek és folyóiratok szövegszedésével szemben kevésbé kötött, így nagyobb teret hagy a mûvészi fantáziának.
Antikva - A legelterjedtebb betûcsalád neve. Továbbá egy betûfajta - a latin ábécé állóbetûinek - neve.
Apparátus - A fõszöveget követõ járulékos részek elnevezése.
Appendix - - függelék.
Aranymetszés szabálya - Tipográfiai szabály, amely szerint az egész két részre osztásakor a kisebb rész úgy aránylik a nagyobbhoz, mint a nagyobb rész az egészhez. A : B = B : (A + B). Számokkal kifejezve: 3 : 5 = 5 : 8.
Bibliográfia (irodalomjegyzék) - Önállóan megjelent, a mû végén vagy jegyzetekben elhelyezett könyvészet, amelyben a szerzõ felsorolja a mû szempontjából releváns irodalmat. Az önállóan megjelent bibliográfiák gyûjtõkör szerint lehetnek nemzetiek vagy egyetemesek. A feldolgozott irodalmat tekintve lehetnek teljesek (vagy legalábbis célkitûzésük szerint teljesek) vagy válogatottak, általánosak (minden szakterületre kiterjedõek) vagy szakbibliográfiák (egy-egy tudományágat vagy tudományterületet feldolgozóak). A feldolgozott mûvek megjelenési idõpontját tekintve lehetnek kurrensek (egyidejû anyagot feldolgozóak) vagy retrospektívek (visszatekintõek), továbbá csoportosíthatjuk a bibliográfiákat a feldolgozott dokumentumfajták, valamint a feldolgozás szintje szerint is. A bibliográfiákat rendezhetjük betûrendbe, szakrendbe vagy bizonyos tárgyszavak szerint.
Betûfokozat - A betûk törzsmérete (nagysága), amelyet pontban adunk meg. A pont a XIX. Században a francia F. Didot és a német H. Berthold által kidolgozott tipográfiai mértékegység. A leggyakrabban használt betûfokozatok a következõk:
Nyolcad petit Negyed petit (non plus ultra)
Negyed ciceró (brilliáns)
Gyémánt (diamant)
Gyöngy (perl, parisienne)
Nonparel (nonpareille)
Kolonel (colonel)
Petit Borgisz Garmond (korpusz)
Kisciceró (rajnai)
Ciceró Mittel Tercia Másfél ciceró
Text Két ciceró
Két mittel Két tercia (kiskánon)
Három ciceró (kánon)
Két text (nagykánon)
Három és fél ciceró
Négy ciceró (konkordansz vagy misszále)
Négy és fél ciceró (nagymisszále)
Öt ciceró (szabon) Hat ciceró
Hét ciceró Nyolc ciceró
Ciceró - Nyomdai mértékegység. A szedéstükör méretét, a léniák hosszát stb. gyakran ciceróban adják meg. - betûfokozat.
Címnegyedív (címnegyed) - A könyv elsõ négy oldala, amely a szennycím-, sorozatcím- és címoldalt, valamint a copyrightoldalt tartalmazza. Röviden címnegyednek is nevezzük.
Címoldal - A címnegyed harmadik oldala, amely tartalmazza a könyv szerzõjét (szerkesztõjét, összeállítóját), a könyv fõcímét, alcímét, többkötetes mû esetén a kötet számát, a kiadás számát, valamint a kiadó nevét és emblémáját, a megjelenés helyét és évszámát.
Copyright - A szerzõi jog védelmére nemzetközileg használt kifejezés. A címnegyed negyedik oldalán - jelzés alatt utalunk arra, hogy kinek a birtokában van a kiadói jog.
Copyrightoldal - A címnegyed negyedik oldala, amely rendszerint a következõket tartalmazza: A szerkesztõ, a lektor, a fordító neve, fordítás esetén a mû eredeti címe, a copyright szövege (innen az elnevezés) és támogatás esetén a támogatók neve. A copyrightoldal tartalmazhatja a kolofont is.
Dedikáció - ajánlás.
Deleatur - Korrektúralevonaton használatos jel a törlés jelölésére.
Fõszöveg (textus) - A könyv (idõszaki kiadvány) lényegi része, amely a folyószövegbõl és a hozzá kapcsolódó jegyzetekbõl, táblázatokból és ábrákból áll. Nem tartoznak a fõszöveghez a függelékben összegyûjtve közölt ábrák, táblák és mellékletek.
Függelék (appendix) - Egy könyvnek a fõszöveget követõ és azt tartalmilag kiegészítõ része, amely statisztikai és egyéb táblázatokat, a fõszövegben érintett rendeleteket, okleveleket, leveleket vagy más dokumentumokat tartalmaz. A függelék a járulékos részek egyike, tehát nem azonos a fõszöveget követõ járulékos részek egészével.
Idõszaki kiadvány - Bizonyos idõközökben, elõre meg nem határozott ideig megjelenõ nyomdatermék. Az idõszaki kiadványok egymás után következõ számokból, évfolyamokból, kötetekbõl, füzetekbõl vagy más folyamatos részegységekbõl állnak, rajtuk sorszámozás vagy keltezés szerepel. A sorozatoktól eltérõen az idõszaki kiadványok jellegben és tartalomban is hasonlítanak egymáshoz, valamint állandó, ismétlõdõ részegységeik (pl. rovataik) vannak. Az idõszaki kiadványok fõ formái a hírlap, a folyóirat és az úgynevezett nem folyóirat jellegû idõszaki kiadványok. Impresszum - Valamennyi nyomtatványon törvényben elõírt, általában a kolofonban elhelyezett szöveg, amely a kiadásért és a szerkesztésért felelõs személy nevét, a nyomtatványt elõállító sokszorosító szerv nevét, telephelyét, felelõs vezetõjét, a megrendelés sorszámát, valamint a gyártás idejét tartalmazza.
Imprimatúra - Az utolsó tördelt korrektúralevonaton, esetleg külön lapon adott nyomási utasítás, illetve engedély, amelyet az arra felhatalmazott személy kézjegyével és nyomható (imprimatur) megjegyzéssel, valamint dátummal lát el.
Illusztráció - A mû egészében, tehát a fõszövegben vagy a járulékos részekben (külön táblán, mellékletben) elhelyezett mûvészi értékû kép, fénykép, rajz, festmény vagy egyéb grafikai ábrázolás. Tágabb értelemben illusztrációnak tekintjük a könyv valamennyi táblázatát, ábráját stb. is.
Irodalomjegyzék - A mû írása során felhasznált munkák jegyzéke.
ISBN - (International Standard Book Number) A könyvek nemzetközi azonosítószáma.
ISSN - (International Standard Serial Number) Az idõszaki kiadványok és a sorozatok nemzetközi azonosítószáma.
Kapitälchen (kiskapitális) - A betûszemmel azonos méretõ nagybetû. Fogalmak, nevek kiemelésére használatos. Nevek, mondatkezdõ szavak elsõ betûjét szedhetjük ilyenkor verzálból.
Kézirat - A szerzõi, kiadói és nyomdai kézirat összefoglaló neve.
Klisé - cliché, nyomódúc összefoglaló neve mindenféle magasnyomtatásra alkalmas lemeznek. A reprodukálandó eredetitõl függõen lehet fototípiai ~ (vonalas, rajz és szöveg), autotípiai ~ (az árnyalatos képek reprodukálására). Klisét a fémlemezre átvitt kép (rajz) maratásával, fém-, illetve mûanyag lemez elektronikus vésésével, valamint fotopolimer anyagok felhasználásával lehet készíteni.
Kolofon - Eredetileg zárósorok a középkori kézirat végén, amelyek a könyv legfontosabb adatait (a nyomdász nava, a nyomtatás idõpontja és helye stb.) tartalmazták. Mai értelemben a kolofon az a záradék, amely a kiadvány kiadására és elõállítására vonatkozó lényeges adatokat (felelõs kiadó, felelõs szerkesztõ, mûszaki szerkesztõ, nyomda és annak vezetõje stb.) tartalmazza. A kolofon a könyv utolsó lapján, esetleg a címnegyed negyedik, azaz copyrightoldalán helyezhetõ el. Ma már általában az impresszum adatait is a kolofonban közöljük.
Kolofonoldal - A könyv utolsó lapjának egyik oldala (rektó vagy verzó), amelyen a kolofont elhelyeztük.
Korrektúra -
1. A szedésrõl javítás céljából készített, majd szabványos jelekkel kijavított levonat.
2. A szedési hibák kijavítása.
3. Szerzõi korrektúra esetén az egyébként helyesen szedett szöveg megváltoztatása.
Korrektúrajelek - A nyomóforma elõállításakor egy-egy részfolyamat befejeztével levonatot kell készíteni. A levonaton jelölni kell a nyomóforma hibáit, hogy azok a következõ mûvelet végzése elõtt kijavíthatók legyenek. A korrektor által jelölt hibák pontosan a ~kel javíthatók. A jelölések az MSZ 3491-71 Korrektúrajelek és alkalmazásuk címû szabványban vannak rögzítve.
Kronológia - Idõrendi adattár.
Kurrens - Kisbetû.
Kurzív - A betûtípus dõlt fajtája.
Lénia - A táblázatok szedéséhez, élõfejekhez stb. használatos vonal, amelynek vastagságát tipográfiai pontban adják meg (egypontos finom, egypontos fekete, szaggatott, pontozott, félkövér, kövér stb.).
Leporelló - Vastag kartonlapokból készült, harmonikaszerûen szétnyitható képeskönyv, gyermekkönyv.
Levonat - Az a nyomat, amely a kész kizárt és kikötött szedésrõl készül korrigálás céljára.
Nemnyomó elemek - A nyomóforma mindazon részei, amelyek nem festékezõdvén, a nyomóhordozót eredeti állapotában hagyják (betûváll, ûrtöltõ): - magasnyomtatásnál a nyomófelületnél alacsonyabbak; - mélynyomtatásnál a rákel (festéklehúzó kés) biztosítja, hogy ne festékezõdjenek; - ofszetnyomtatásnál a hidrofillé kezelt nyomóforma felülete biztosítja a festékmentes felületet.
Marginális - A szedéstükrön kívül, az oldalak margóján elhelyezett cím vagy magyarázó jegyzet, megjegyzés.
Metodika - Az alkalmazott eljárások, technikák bemutatása.
Metodológia - A kutatás módszertana, azaz az alkalmazott módszerek elméleti szintû tárgyalása.
Mutató (index) - Tudományos mûvek, szakkönyvek, tankönyvek egyik járulékos része. A betûrendes szójegyzék neve, amely megkönnyíti az anyagban való eligazodást. A mutató típusai a névmutató, a tárgymutató, a földrajzi mutató és az évmutató.
Pagina (oldal) - A könyv lapjainak egyik felülete, lehet homlokoldal (rektó) vagy hátoldal (verzó). A könyv terjedelmének alapegysége.
Paginázás = oldalszámozás.
Periodikum - - idõszaki kiadvány.
Revízió - A nyomtatás elõtti utolsó ellenõrzés: az imprimatúrában jelölt javítások végrehajtásának és a kilövés helyességének megállapítása.
Sorozatcímoldal - A címnegyed második oldala, amely a sorozatcímet, ha van, az alsorozatcímet, a sorozatszámot és a sorozatszerkesztõk nevét, esetleg a sorozatban megjelent kötetek címét és sorszámát tartalmazza.
Szedés - Régen kézzel (kézi szedés) vagy géppel (gépi szedés) végzett szedõtermi tevékenység, amelynek végterméke az ólom szedésforma volt. A kézi, illetve a gépi szedést a fényszedés váltotta föl. A számítógépes szedésen a kiadói kézirat számítógépbe történõ beírását értjük.
Szedéstükör - A könyv oldalaira megállapított szedési felület, amelynek magasságát és szélességét ciceróban adjuk meg. Az élõfej a szedéstükrön belül, míg az oldalszámok azon kívül vannak. Széljegyzetek, kifutó képek is kerülhetnek a szedéstükrön kívülre.
Szennycím - Szûkebb értelemben a címnegyed eldõ oldalán található cím, amely nem feltétlenül azonos a fõcímmel (pl. annak rövidítése). Tágabb értelemben minden olyan cím (pl. fejezetcím), amely különálló oldalra, azaz szennycímoldalra kerül.
Szennycímoldal - Szûkebb értelemben a címnegyed elsõ oldala, amely a szennycímet tartalmazza. Tágabb értelemben olyan különálló oldal, amely kötetcímet vagy fejezetcímet tartalmaz.
Textus - - fõszöveg.
Tipográfia -
1. Nyomdászat.
2. Nyomdai úton sokszorosított közlés, gondolatrögzítés. Technikáját a szedés koronként elfogadott szabályai és elvei határozzák meg.
3. Régebben könyvnyomtató mûhely.
4. Nyomtatványok szöveg- és képanyagának elrendezése, ennek megtervezése, teljes kialakítása (tipografizálás).
5. A könyv tervezésében és szedésében alkalmazott eszközök összessége.
Tipometria - A szedésben használt egységes méretrendszer. Alapegysége a tipográfiai pont, amely a Didot-rendszerben a méter 2660-ad része (1 mm = 2,66 pont; 1 tipográfiai pont = 0,376 mm). Az Angliában használt mértékegység a pica.
Vakanyag - --nemnyomó elemek
Vákát oldal - Nyomtalanul, üresen hagyott oldal a könyvben.
Verzál - Nagybetû.
Vésés - Valamilyen felület megmunkálása nyomóelemek kialakítása, vagy hibák megszüntetése céljából. Manuális úton: acélmetszet, rézmetszet, pluszkorrektúra. Géppel: elektronikus vésés.

2009. január 13., kedd

!!

www.muvesz-vilag.hu