Órai munka, és házi feladat:
A mai feladat egy saját ötletbből felépülő sakkészlet tervezése, a kész anyagot jövő héten kell leadni.
Követelmények: minden figura felül, oldal, és térben elhelyezett képe, A/3 méretben
2010. szeptember 24., péntek
2010. szeptember 23., csütörtök
GRAFIKAI MŰHELY / 201009.23. / 2.hét
Órai munka:
saját kezüleg bármilyen technikával készített struktúrákból tájkép tervezése, és kivitelezése
Házi feladat:
A fenti feladat befejezése.
KLASSZIKUS MŰVÉSZETI TANULMÁNYOK / 2010.09.23 / 2.hét
Órai munka:
A/3 graikai lap készítése beállítás után:
1., kockológia
2., görög gipsz fej
Házi feladat:
-
SZÁMÍTÓGÉPES ISMERETEK 2010.09.23. / 2.hét
Órai munka:
összeállítani egy A/4-es +3-3 mm vágóél CMYK dukumentumot, újsághirdetés minta után
Házi feladat:
3 hasonlóan felépített oldal leadása következő órára.
2010. szeptember 22., szerda
KREATIV VIZUÁLIS STÚDIUM 2010.09.22. / 2.hét
Órai feladat:
1, A/4 papíron rajzolni, körbeadni 5mp után, és az előző lapot folytatni amíg körbe nem ér.
2, ugyanez, gyorsítva
3, Egy A/2 lapot 4 részre hajtva, 4-es csoportba gyűlve, a lapot előre megbeszélt információk alapján kitölteni egy egységes képpé. Mindenki 1-1 A/4 es felülettel rendelkezve, és kielemezni, megvitatni
4., Szíj Kamilla, sokszorosító grafikus munkásságát kielemezni
5., a 2.feladatban körbeadott képek fénymásolatából teljes képet alkotni, kielemezni, és megvitatni
Házi feladat:
-
2010. szeptember 21., kedd
TIPOGRÁFIA 2010.09.21. / 2.hét
Házi Feladat:
2db, A/3 lapon 5-6 betűs szabadonválasztott szó grafikai tervezését megelőző vázlat a szóval kapcsolatos képi világgal megjelenitve 7-8 cm magasságban, egalizálva, Groteszk, és Antikva stílusban.
GROTESZK: Két típusba sorolhatók: talpas (serif) betűk és talpatlan (sans-serif) betűk (a sans franciául „nélkül”-t jelent, tehát a sans serif: ’betűtalpak nélküli’). Az utóbbi állandó vonalvastagságú változatát groteszk betűtípusoknak is szokták hívni. Mindkét típusból nagy számban van választék; egyes típusokat széles körben használnak, másokat csupán díszítőelemként alkalmaznak.
EGALIZÁLÁS:
Az egalizálás tudománya mélyre ható tudást ad a betűkről. Ennek ellenére most mégis felejtsük el az egalizálást és töltsük mással az időnket. Sokkal fontosabb például hogy megfelelően közöljük a betűinket. A páronkénti egalizálás, optikai kérdésekre ad technikai választ. Egyszerűbben: ha egy bizonyos betűt egy másik betű követ akkor erre az egy párra jellemző betüközt adunk a betűpárnak. Ez a térköz különbözhet a betűtípus alap betüközétől (jobboldali oldaltávolsága az első betűnek + a baloldali oldaltávolsága a második betűvel) A különbözet negatív és pozitív is lehet; bizonyos kombinációkhoz több térközt adhatunk, másokhoz kevesebbet. Egy ilyen egalizált pár, könnyen hozzáadható a digitális betűtípusokhoz.
ANTIKVA:
Old Style Serif, Medieval, Mediäval, Venetian style 15–16. század Garamond 1617 (Claude Garamond), Robert Granjon, Janson 1690, Bembo 1495 (Francesco Griffo) (velencei, Mediaeval), Eredeti felújítva: Bembo, Garamond, Plantin Továbbfejleszve: Centaur, Goudy, Sabon, Palatino Nagybetűit az ókori római, kőbe vésett, a vésőhöz igazodó kapitális (majuszkulák) alapján rajzolták, a kisbetűket Nagy Károly 800-as évekbeli vágott tollal rajzolt Karoling-minuszkuláiból. A vésőkre utalnak a háromszögletű talpak, a tollra az i, j, n ferde kezdővonala. Az első itáliai nyomdászok az Itáliában használt kézírást vették alapul, így született ez az antikva betűtípus, illetve „italic” = itáliai párja. – A vastag és vékony szárak nem nagyon eltérőek; – az e, o, g hossztengelyei balra dőlnek; – a talpak (szerif) vastagok, lágyan, alulról is hídként íveltek, végük lekerekített; – a Q és a J az alapvonal alá nyúlik; – az e vonala a közepénél feljebb van, a velencei változatban ferde, a franciában egyenes; – a számok általában ugrálósak (123); – a nagybetűk csúcsa lejjebb van, mint a kisbetűk (l) szára pl. Al. A reneszánszban keletkeztek a kurzív betűk, először az álló nagybetükkel keverve.
TIPOGRÁFIA BLOG:
http://www.sese.hu/typoblog/
GROTESZK LINEÁRIS ANTIKVA:
http://szabadbolcseszet.elte.hu/index.php?option=com_tanelem&id_tanelem=385&tip=0
GROTESZK:
http://szabadbolcseszet.elte.hu/index.php?option=com_tanelem&id_tanelem=381&tip=0
2010. szeptember 20., hétfő
VIZUÁLIS ÉS NYELVI KOMMUNIKÁCIÓ
Minden előadás 1 tétel anyagát fogja képezni, mejnek alapja 1-1 könyv (ajánlott irodalom)
Szóbeli vizsga: 15 perc felkészülés 10 perc beszéd, 5 perc beszélgetés (január)
Lehetséges megközelítések:
* elemzőkészség fejlesztése
* látás pszcihológiai értelmezése
* médiumismeret stb.
Az itt képviselt álláspont: a kultúra azon szeletének tudományos igényű tanulmányozása amely vizuálisan (is) befogadható.
Mi a kultúra?
A kultúra a világtörténés értelmetlen végtelenségének az ember álláspontjáról értelemmel és jelentéssel felruházott véges szelete (Max Weber)
(..."ez az esemény azért fontos mert".. vagyis jelentést adunk neki amit mások elfogadnak)
A definíció előnye, hogy elég tág.
* nem von éles határt a magaskultúra és a tömegkuultúra közé
* az értelemadás/értelemképzést állítja a középpontba.
(.."aki nem igazodik az távozhat".. --» kirekesztés)
Mi a tudomány:
Valami ami elméleteket gyárt a világról (társadalomtudomány, közgazdaság stb.) és azt ütközetei a valósággal.
Elmélet és valóság lehetséges viszonyai
* ideális esetben ha egy elmélet ütközik a valósággal (értsd: tapasztalatokkal) akor az elmélet elbukott (pl: 1905 Relativitás elméete: Newtoniak mindenáron tagadták)
* kevésbé ideális esetben ha egyelmélet ütközik a valósággal akkor
a, fejleszti önmagát
b, értelmezi magát a valósággal
Az elméletek poliferációja a z elméletek száma (a kutatással foglalkozók számával együtt) növekszik, ezért versengő elméletek alakulnak ki.
Ugyanazon esemény leírását és értelmezését célozva.
A kurzus során az elméletek némelyikét vizsgáljuk meg.
Vetített képek:
1.
World Trade Center - CNN news kép
Mi célból történt? Mi volt a szándéka stb. Ez nem tudományos.
Történész számára érthető, de a tudomány nem sirat de megmagyaráz mi volt a cél és mi volt az ok. Vagyis nem ad választ, de megmondja miért történt.
2.
Micimackós komik - serésinfluenza, malacka kierkesztése.
A kép értelmezéséhez kódokat, jeleket kell ismernünk pl: műtősmaszk, ami a korházi jelrendszer része.
a kép jelentése független a befogadótól. Meg kell fejteni a jelentést.
* szemiotika (divatelméletet alkottk)
*ideolódia kritika
3.
Reklámfotó: Bomba csirke Zalabaromfi reklám.
Szó szerint vée nem vicces, átvitt értelemben is kínos (ez férfiuralmi ideológia)
4.
II. Világháborús áldozatokat mutató fotó. (Katyini mészárlás)
Elsőre az jut indenki eszébe a németek tehették.
Mivel a 20.századi ember intelligens. Hogy jöhetett ez létre?
Az információ feldolgozásmódjukkal volt probléma ami az oktatási modellben alapult:
Ne kérdpjelezze meg a dolgokat.
A fotó a Lengyel magasrangú tisztek, és értelmiségiek kivégzése után készült.
A németek találták meg a sírokat, , de a szovjetek a németekre mutogattak, és a már működő sokszorosító technikák segítségével, ezt az információt juttatták el a tömegekhez.
5.
Madonna- Material girl fotó
Mai koncertjeiből is érződik: ez a nő munkamániás. / létrehozta magát mint terméket.
Ő bizonyos vágyak kitöltésének az eszköze.
Szexszimbólum mert a társadalom mindenkitől ezt követeli meg.
6.
Filmrészlet fotó/Hitchcock - A hátsó ablak c. filjéből
A feministák H.-ot szexistának tartják,
Fontos mondata a filmnek, mokor a nő legugolva a törött lábú főszereplő mellé és mondja:
"Akkor mutasd meg mi mit jelent"
7.
FF fotó egy hólapátról (Duchamp) Előre a törött kar felé címmel.
Ha Duchamp azt mondja ez műalkotás, akkor az miért az? --» Mert Duchamp azt állítja, és mások ezt elfogadták.
Azért van erre szükség, mert különben sokmindent ki kéne szűrni
8.
EVERYTHING IS PURGED FROM THIS PAINTING BUT ART, NO IDEAS HAVE ENTERED THIS WORK.
lényege, hogy nem fest a művész semmit, nehogy valaki belemagyarázzon valamit.
Már olyan sok irányzat van, hogy már nincs mi ellen lázadni.
IDEGEN SZAVAK:
poliferáció: burjánzás
szemiotika:
Házi feladat:
Alfred Hitchcock - A hátsó ablak (csak ajánlott)
KUTATÁSMÓDSZERTAN / 2010.09.20. / 2.hét
LINKEK:
KÉRDÉSEK:
Mi a célja a művészetemnek? Egyre nagybb a művészeti tanulók száma, ők mind megjelenésre várnak. A művészek 100 ból 90 en víz alatt maradnak (sikertelenek), 10%-uk a jéghegy, ők a sikeresek.
KULTÚRÁLIS KÖRNYEZET ALAKÍTÁS:
-reprezentatív helyek / - a hely reprezentációja
Az oktatás egy pioiláris folyamat, amelynek egyik oldala a tanítás, a másik oldala, ennek eredménye a tanulás. A tanár-tanuló bipoláris kapcsolatának kifejeződése a tanítás, az ismeret átadás, ismeret szerzés, adaptív viselkedésváltozás, struktúraépítés.
Tanítás: pl, a múlt hétvégén a Dalai Láma 20E +40E (interneten) embert 2 napig tanított. (Trónszékről tanít)
Manifesztum: Hiszünk a gondolat univerzális erejében.
Szekulerizáció: szent dolgok polgárira váltása.
Kultúra szó jelentése: "colare" igéből származik, művelést (földművelést első sorben) jelent. Jelentése még: gondozás, ápolás, gondoskodás, lakni valahol, ékesíteni, díszíteni, tisztelni. Colere deorum
Ez vonatkozhat:
ipari,
szociális,
gazdasági történésekre, folyamatokra stb.
Művészet fogalmát Tekhné alakította a latin ars szóból, az ókorban.
ART: csel furfang, mesterkedés, tudomány, művészet, ügyesség.
TÉRALAKÍTÓ MŰFAJOK:
Land Art
Road Movie
Sci-Fi - űrkutatásból sok tárgyunk vált valóra: tubus, levespor, tépőzár, teflon stb.
Agri art
Public art
Street art
Építészet
Virtuális táj
ÓRÁN VETÍTETT FOTOGRÁFIÁK:
1,
2,
Több szintes autópálya kereszteződés
Tájkép festészet fotózás
-hogy indul el
-hogy tervezi meg
-hogy lát hozzá , vagyis összességében útra kell kelni, de mi a menete?
3,
Autópályán felüljáró állatoknak.
Milyen jeleket raknak ki nekik, pl : szagminta?
4,
Fotó vascsövekre vezetett villámról
Landart művész
VIharos területeken vasrudaakat leásott, hogy a villámok oda csapjanak.
5,
Richard Long / Tegerpart fotó
Spirál alakú órási képződményeket épített a tengerbe.
A termésetvégők próbálják ezeket eltűntetni
Érdemes utánakeresni az erdei séta című verének képi értelmezésére.
6,
john Constable - Tájképfestő
21.százdban létezhet e még a tájképfestészet?
(impresszionisták) sokmindent megtanul, és beépít de abból más dolgok jönnek el.ő
Claude Lorrian - tájképfestő
Banksy - Társadalomkritikus
7,
Kambodia - lámpaoszlop (kézi kőfaragás)
8,
IDEGEN SZAVAK:
adaptív:
manifesztum: lásd fent.
szekulerizáció: lásd fent.
colere deorum:
2010. szeptember 18., szombat
2009. május 6., szerda
Művtöri "B" tételsor
01. Expresszionizmus
http://www.mimi.hu/muveszet/expresszionizmus.html
02. Manierizmus
03. Rokoko
05. Népvándorlás kora
02. Manierizmus
03. Rokoko
04. Posztimpresszionizmus
05. Népvándorlás kora
07. Hiperrealizmus
08. Impresszionizmus
09. Konstruktivizmus (XX.század belső művészete)
11. Iszlám művészet
12. Plein air
13. Realizms
14. Karoling művészet - preromán kori
15. Posztmodern művészet
16. Minimal art
17. Koncept
18. Absztrakt expresszionizmus
19. Neoimpresszionizmus (pointilizmus)
20. Hellenisztikus művészet
21. Ókori egyiptom
22. Magyarok a IX-X században
23. Indiai művészet
24. Égei kultúra
25. Kína művészete
26. Japán művészete
27. Prekolumbián művészet
EGYÉB FONTOS:
2009. május 4., hétfő
1-27.-ig szűkített képlista
1. Őskor
01. 001. Stonehenge (bronzkor) kr.e. 2400-220 között
02. 003. Willendorfi Vénusz kr.e. 20 000-22 000 körüli /Képzelet világa ’c’ szerint/
03. 004. Lausseli Vénusz (kődombormű) felső paleolitikum kr. 30 000 körül
04. 006. Szkíta aranyszarvas kr.e. 400 körül (vaskor)- Zöldhalompuszta
05. 007. Barlangfestmények (Lascaux; Altamira) felső paleolitikum kr.e. 15 000 k.
2. Egyiptom művészete
01. 008. Gizai piramis együttes –külön kheopsz fáraó piramisa, (óbirodalom) kr. 2600-2500 02. xxx. jelzés nélküli Írnok (óbirodalom kr.e. III. évezred)
03. 015. Echnaton fáraó családjával (Aton kultusz kr.e. 1360 körül )
04. 017. Halastó, thébai sír (falfestmény), Kr.e. 1400 k. (London, British Museum)
05. 019. Tutenchamon arany halotti maszkja, Kr.e. 1340 k. (Kairó, Egyiptomi Múzeum)
3. Mezopotámia művészete
01. 022. Lamassu (kapuőrző démon), Kr.e. VIII. sz. (Berlin, Staatliche Museen)
02. 023. Babiloni Istaar kapu, Kr.e. 570 k. (Berlin, Staatliche Museen)
03. 025. Bikafejes hárfa Urból, Kr.e. 2500 k. (Bagdad, Irak Múzeum)
04. 026. Gudea, Lagas uralkodója italáldozatot mutat be, Kr.e. 2120. (Párizs, Louvre)
05. 027. Sumér ékírásos tábla (vagy pecsételőhenger), Kr.e. 2000 k. (London, British Museum)
4. Ókori Görög művészet
01. 028. Knósszoszi palota, Kr.e. XVI. sz. Kréta
02. 034. Kurosz szobor Athénból, Kr.e. 600 k. (New York, Metropolitan Museum)
03. 035. Mürón: Diszkoszvető, Kr.e. 450 k. (Róma, Museo Vaticano)
04. 041. Egy feketealakos vázakép (pl. Dionüszosz és bakchánsnők ábrázolással, Páris, Bibliothčque Nationale)
05. 043. Pergamoni Héphaiszteón padlómozaikja, Kr.e. 150 k. (Berlin, Staatliche Museen)
5. Ókori Róma művészete
01. 044. Etruszk sírszarkofág házaspár portréjával, Kr.e. 625. (Róma, Museo Nazionale, Villa Giulia
02. 047. Vettiusok háza, I. sz. Pompei
03. 048. „Vesta-templom”, I. sz. Róma
04. 051. Traianus oszlopa, 110 k. Róma
05. 054. Marcus Aurelius bronz lovasszobra, 170 k. (Róma, Museo Capitolino)
6. Ókeresztény művészet
01. 057. Santa Sabina, 422–432. Róma
02. 058. a, San Apollinare in Classe és mozaikjai, VI. sz. Ravenna
03. 058. b, San Apollinare in Classe
04. 060. c, V. sz. Ravenna, Galla Placidia
05. 060. d, Jó pásztor, mozaik (V. sz. Ravenna, Galla Placidia)
7. Bizánci művészet
01. 070. Hagia Sophia, VI. sz. Konstantinápoly
02. 071. a, San Vitale, 532–547 Ravenna
03. 071. b, San Vitale mozaikjai, (Theodóra)
04. 072. Szófia Székesegyház, XI. sz. Kijev
05. 075. Rubljov: Szentháromság, 1430 k. (Moszkva, Tretyakovszkaja Galerija)
8. Romantika művészet
01. 077. b, Maria Laach, bencés templom, XI–XIII. sz. (Koblenz mellett Hagia Sophia, VI. sz. Konstantinápoly
02. 081. Bencés apátsági templom, XIII. sz. Ják
03. 082. Ciszterci templom, XIII. sz. eleje, Bélapátfalva
04. 086. Maiestas Domini, 1123 k. Clemente apszisából, (Barcelona, Katalán Múzeum)
05. 088. Bayeux-i kárpit, 1080 k. (Bayeux, Bibliothéque Municipale)
9. Gótika építészete, szobrászata
01. 095. Ca d’Oro palota, XV. sz. Velence
02. 096. Cambridge-i King’s College Chapel 1446–1515
03. 097. Szent Vitus székesegyház, XIV. sz. Prága
04. 102. Uta és Ekkehard szobra, 1250. Naumburg, dóm
05. 117. Szent László fejereklyetartó, 1425 e. (Győr, Székesegyház)
10. Gótika festészete
01. 105. b, Chartres-i katedrális üvegablakai (pl. Mária halála), XIII. sz.
02. 107. Giotto: Szent Ferenc élete, freskósorozat, XIII. sz. vége (Assisi, San Francesco)
03. 110. M.S. Mester: Selmecbányai oltárképei, 1508. kül. Mária és Erzsébet találkozása,
04. 113. Avignoni Pietà, XV. sz. (Párizs, Louvre)
05. 116. Képes Krónika, 1360 k. (Budapest, Országos Széchenyi Könyvtár =OSZK)
11. Reneszánsz építészet
01. 122. b, Santa Maria del Fiore, 1296–1436. Firenze
02. 125. (Donato) Bramante: Tempietto 1502–1505 k. Róma, (San Pietro in Montorio kolostor)
03. 127. (Antonio da Sangallo)-Michelangelo: Palazzo Farnese, 1514–1550. Róma
04. 128. Egy Loire-menti reneszánsz kastély (pl.: Chenanceaux, Chambord vagy Blois)
05. 130. Budai vár és királyi palota, XIV–XVI. sz. és XVIII. sz., XIX/XX. sz.
12. Reneszánsz szobrászat
01. 134. (Lorenzo) Ghiberti: A firenzei Battistero bronzkapuja (Porta del Paradiso), 1430-as é.
02. 135. Donatello: Gattamelata lovasszobra, bronz, 1447–1453 k. (Padova
03. 136. (Andrea del) Verocchio: Colleoni zsoldosvezér lovasszobra, 1480-as é. (Velence)
04. 137. Michelangelo (Buonarotti): Pietà, márvány, 1498. (Róma, San Pietro)
05. 139. Michelangelo (Buonarotti): Lorenzo Medici síremléke, 1525. (Firenze, San Lorenzo templom sekrestyéje)
13. Reneszánsz festészet Itáliában
01. 142. Massaccio: Szentháromság, freskó, 1427 k. (Firenze, Santa Maria Novella)
02. 145. (Sandro) Botticelli: Vénusz születése, 1485 k. (Firenze, Uffizi)
03. 146. (Carlo) Crivelli: Angyali üdvözlet, 1486. (London, National Gallery)
04. 147. (Andrea) Mantegna: Pietà, 1506. (Milánó, Brera)
05. 153. Raffaello (Santi): Athéni iskola, freskó, 1509–1510. (Vatikán, Stanza della Segnatura)
14. Reneszánsz festészet Németalföldön
01. 159. (Jan) Van Eyck: Arnolfini házaspár, 1433. (London, National Gallery)
02. 162. (Hieronymus) Bosch: Szénásszekér, 1480–1485. (Madrid, Prado)
03. 164. (Albrecht) Dürer: Melankólia, rézmetszet, 1514. (Berlin, Staatliche Museen)
04. 165. (Mathias) Grünewald: Keresztrefeszítés az isenheimi oltárról, 1515. (Colmar, Múzeum)
05. 168. Id. (Pieter) Bruegel: Parasztlakodalom, 1567. (Bécs, Kunsthistorisches Museum)
15. Barokk építészet és szobrászat
01. 171. Giacomo della Porta: Il Gesú homlokzata, XVI. sz. vége Róma
02. 176. Drezdai Zwinger, 1711–1722
03. 178. Esterházy-kastély, XVIII. sz. Fertőd
04. 181. (Lorenzo) Bernini: Szent Teréz extázisa, márvány, 1647–1652. (Róma, S. Maria della Vittoria)
05. xxx. (Georg Raphael) Donner: Szent Márton és a koldus, 1735. (Pozsony, Szt. Márton plébánia templom főoltára)
16. Barokk festészet (olasz, spanyol)
01. 187. (Diego) Velazquez: Breda átadása, 1635–1636. (Madrid, Prado)
02. 188. (Diego) Velazquez: Udvarhölgyek, 1656–1657. (Madrid, Prado
03. 190. (Michelangelo da) Caravaggio: Szent Pál megtérése, 1660 k. (Róma, S. Maria del Popolo)
04. 192. (Andrea) Pozzo: Szent Ignác megdicsőülése, 1691–1694. Róma, San Ignazio mennyezet freskója
05. 194. (Giovanni Battista) Tiepolo: Freskó a würtzburgi érseki palotából, 1753.
17. Barokk festészet (flamand, holland)
01. 183. (Pieter Pauwel) Rubens: Amazonok harca, 16l8. (München, Alte Pinakothek)
02. 184. Rembrandt (Harmensz van Rijn): A lövészegylet kivonulása (Éjjeli őrjárat), 1642. (Amsterdam, Rijks¬mu¬se¬um)
03. 186. Rembrandt (Harmensz van Rijn): Önarckép, 1665. (Köln, Wallraf Richartz-Museum)
04. 189.Vermeer van Delft: Festő és modellje, 1665–1670. (Bécs, Kunsthistorisches Museum)
05.
18. Klasszicizmus művészete
01. 198. British Museum, 1823–1844. London
02. 200. Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, 1837–1847. Budapest
03. 202. (Antonio) Canova: Mária Krisztina főhercegnő síremléke, 1789–1805. (Bécs, Augustinerkirche)
04. 204. (Jacques-Louis) David: A Horatiusok esküje, 1784. (Párizs, Louvre)
05. 205. (Jean Auguste-Dominique) Ingres: A nagy odaliszk, 1814. (Párizs, Louvre)
19. Romantika művészete
01. 209. Parlament, 1840–1865. London
02. 213. Feszl Frigyes: Vigadó, 1859–1865. Budapest
03. 220. (Caspar David) Friedrich: Vándor a ködtenger felett, 1818 k. (Hamburg, Kunsthalle)
04. 223. (Eugène) Delacroix: A szabadság vezeti a népet, 1831. (Párizs, Louvre)
05. 224. (William) Turner: Gőzhajó a hóviharban, 1842. (London, Tate Gallery)
20. Realizmus művészete
01. 221. (Théodore) Gérciault: A Medúza tutaja, 1818–1819. (Párizs, Louvre)
02. 226. (Gustave) Courbet: Bonjour Monsieur Courbet, 1854. (Montpellier, Musée Fabre)
03. 227. (Jean-François) Millet: Kalásszedők, 1857. (Párizs, Louvre)
04. 232. Munkácsy Mihály: Tépéscsinálók, 1871. (MNG)
05. 235. Paál László: Út a fontenebleau-i erdőben, 1876. (MNG)
21. Impresszionizmus, Posztimpresszionizmus
01. 239. (Edouard) Manet: Reggeli a szabadban, 1863. (Párizs, Louvre)
02. 241. (Claude) Monet: A felkelő nap impressziója, 1872. (Párizs, Louvre)
03. 244. (Georges) Seurat: Vasárnap délután, 1884-1886.
04. 248. Vincent) van Gogh: Út ciprusokkal (Országút éjjel), 1890. (Otterlo, Kröller-Müller Gyűtemény)
05. xxx. Paul) Gauguin: Mi újság? (Tahiti nők), 1892. (Drezda, Gemäldegalerie Neue Meister)
22. Szecesszió, Szimbolizmus
01. 251. (Antonio) Gaudi: Sagrada Familia, 1884-től Barcelona
02. 255. Lechner Ödön: Postatakarékpénztár, 1899–1902. Budapest
03. 259. (Auguste) Rodin: A csók, 1894. Párizs, Rodin Múzeum
04. 265. (Gustav) Klimt: Judith, 1901. (Bécs, Österreichische Galerie)
05. 271. Csontváry Kosztka Tivadar: Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban, 1907. (MNG)
23. XX. Század építészete
01. 280. (Walter) Gropius: A Bauhaus központi épülete, 1925–1926. Dessau
02. 281. (Gerrit Thomas) Rietveld: Schroeder-ház, 1924. Utrecht
03. 282. (Frank Lloyd) Wright: Vízesésház, 1936. Bear Run, (Pennsylvania)
04. 315. Le Corbusier: Ronchamp-i kápolna, 1955
05. 318. (Frank Lloyd) Wright: Guggenheim Múzeum, 1946–1958. New York
24. XX. Század első fele (Fauvizmus, kubizmus, futurizmus, dada)
01. 286. (Henri) Matisse: A vörös desszert, 1908. (Szentpétervár, Ermitázs)
02. 287. (Pablo) Picasso: Az avignoni kisasszonyok, 1907. (New York, Museum of Modern Art)
03. 289. (Georges) Braque: A portugál nő, 1911. (Basel, Kunstmuseum)
04. 291. (Umberto) Boccioni: Az izmok dinamizmusa, bronz, 1913. (New York, Museum of Modern Art)
05. xxx. (Marcel) Duchamp: Lépcsőn lemenő akt, 1912. (Philadelphia, Museum of Modern Art)
25. XX. Század első fele (Absztrakt, szürrealizmus)
01. 296. (Vaszilij) Kandinszkij: Sárga, piros, kék, 1925. (Párizs, Nina Kandinszkij Gyűjtemény)
02. 297. (Paul) Klee: Őszi hely, akvarell, 1921. (magántulajdon)
03. 301. (Marc) Chagall: Az én kis falum, 1911. (New York, Museum of Modern Art)
04. 304. (Salvador) Dali: A polgárháború előérzete, 1936. (Philadelphia Museum of Art)
05. 333. (Jackson) Pollock: No 14. 1948. (Westport, Connecticut, mggy.)
26. XX. Század második fele (Popart és rokon jelenségek)
01. 335. (Francis) Bacon: Tanulmány Velázquez után: X. Ince pápa. 1953. (New York, mgt)
02. 337. (Roy) Lichtenstein: Tzing, 1962. (Darmstadt, Karl Ströher Gyűjtemény)
03. 338. (Andy) Warhol: Elvis, 1964. (Toronto, Art Gallery of Ontario)
04. 341. (Victor) Vasarely egy op-art műve
05. 354. (Claes) Oldenburg: Ruhacsíptető, acél, 1974. (USA, mggy.)
27. XX. Század második fele (Fluxus, Koncept, Bodyart, Landart)
01. 331. Schaár Erzsébet: Az utca, 1974. (székesfehérvári kiállítás)
02. 345. (Joseph) Kosuth: Egy és három szék, 1965
03. 352. Christo: Völgyzáró függöny, 1970–1972. (Colorado)
04. 359. Bukta Imre: Hajnali szabad permetezés, 1985. (Budapest, Ludwig)
05. 360. ef. Zámbó István: Új magyar népművészet II. 1987. (Budapest, Ludwig)
01. 001. Stonehenge (bronzkor) kr.e. 2400-220 között
02. 003. Willendorfi Vénusz kr.e. 20 000-22 000 körüli /Képzelet világa ’c’ szerint/
03. 004. Lausseli Vénusz (kődombormű) felső paleolitikum kr. 30 000 körül
04. 006. Szkíta aranyszarvas kr.e. 400 körül (vaskor)- Zöldhalompuszta
05. 007. Barlangfestmények (Lascaux; Altamira) felső paleolitikum kr.e. 15 000 k.
2. Egyiptom művészete
01. 008. Gizai piramis együttes –külön kheopsz fáraó piramisa, (óbirodalom) kr. 2600-2500 02. xxx. jelzés nélküli Írnok (óbirodalom kr.e. III. évezred)
03. 015. Echnaton fáraó családjával (Aton kultusz kr.e. 1360 körül )
04. 017. Halastó, thébai sír (falfestmény), Kr.e. 1400 k. (London, British Museum)
05. 019. Tutenchamon arany halotti maszkja, Kr.e. 1340 k. (Kairó, Egyiptomi Múzeum)
3. Mezopotámia művészete
01. 022. Lamassu (kapuőrző démon), Kr.e. VIII. sz. (Berlin, Staatliche Museen)
02. 023. Babiloni Istaar kapu, Kr.e. 570 k. (Berlin, Staatliche Museen)
03. 025. Bikafejes hárfa Urból, Kr.e. 2500 k. (Bagdad, Irak Múzeum)
04. 026. Gudea, Lagas uralkodója italáldozatot mutat be, Kr.e. 2120. (Párizs, Louvre)
05. 027. Sumér ékírásos tábla (vagy pecsételőhenger), Kr.e. 2000 k. (London, British Museum)
4. Ókori Görög művészet
01. 028. Knósszoszi palota, Kr.e. XVI. sz. Kréta
02. 034. Kurosz szobor Athénból, Kr.e. 600 k. (New York, Metropolitan Museum)
03. 035. Mürón: Diszkoszvető, Kr.e. 450 k. (Róma, Museo Vaticano)
04. 041. Egy feketealakos vázakép (pl. Dionüszosz és bakchánsnők ábrázolással, Páris, Bibliothčque Nationale)
05. 043. Pergamoni Héphaiszteón padlómozaikja, Kr.e. 150 k. (Berlin, Staatliche Museen)
5. Ókori Róma művészete
01. 044. Etruszk sírszarkofág házaspár portréjával, Kr.e. 625. (Róma, Museo Nazionale, Villa Giulia
02. 047. Vettiusok háza, I. sz. Pompei
03. 048. „Vesta-templom”, I. sz. Róma
04. 051. Traianus oszlopa, 110 k. Róma
05. 054. Marcus Aurelius bronz lovasszobra, 170 k. (Róma, Museo Capitolino)
6. Ókeresztény művészet
01. 057. Santa Sabina, 422–432. Róma
02. 058. a, San Apollinare in Classe és mozaikjai, VI. sz. Ravenna
03. 058. b, San Apollinare in Classe
04. 060. c, V. sz. Ravenna, Galla Placidia
05. 060. d, Jó pásztor, mozaik (V. sz. Ravenna, Galla Placidia)
7. Bizánci művészet
01. 070. Hagia Sophia, VI. sz. Konstantinápoly
02. 071. a, San Vitale, 532–547 Ravenna
03. 071. b, San Vitale mozaikjai, (Theodóra)
04. 072. Szófia Székesegyház, XI. sz. Kijev
05. 075. Rubljov: Szentháromság, 1430 k. (Moszkva, Tretyakovszkaja Galerija)
8. Romantika művészet
01. 077. b, Maria Laach, bencés templom, XI–XIII. sz. (Koblenz mellett Hagia Sophia, VI. sz. Konstantinápoly
02. 081. Bencés apátsági templom, XIII. sz. Ják
03. 082. Ciszterci templom, XIII. sz. eleje, Bélapátfalva
04. 086. Maiestas Domini, 1123 k. Clemente apszisából, (Barcelona, Katalán Múzeum)
05. 088. Bayeux-i kárpit, 1080 k. (Bayeux, Bibliothéque Municipale)
9. Gótika építészete, szobrászata
01. 095. Ca d’Oro palota, XV. sz. Velence
02. 096. Cambridge-i King’s College Chapel 1446–1515
03. 097. Szent Vitus székesegyház, XIV. sz. Prága
04. 102. Uta és Ekkehard szobra, 1250. Naumburg, dóm
05. 117. Szent László fejereklyetartó, 1425 e. (Győr, Székesegyház)
10. Gótika festészete
01. 105. b, Chartres-i katedrális üvegablakai (pl. Mária halála), XIII. sz.
02. 107. Giotto: Szent Ferenc élete, freskósorozat, XIII. sz. vége (Assisi, San Francesco)
03. 110. M.S. Mester: Selmecbányai oltárképei, 1508. kül. Mária és Erzsébet találkozása,
04. 113. Avignoni Pietà, XV. sz. (Párizs, Louvre)
05. 116. Képes Krónika, 1360 k. (Budapest, Országos Széchenyi Könyvtár =OSZK)
11. Reneszánsz építészet
01. 122. b, Santa Maria del Fiore, 1296–1436. Firenze
02. 125. (Donato) Bramante: Tempietto 1502–1505 k. Róma, (San Pietro in Montorio kolostor)
03. 127. (Antonio da Sangallo)-Michelangelo: Palazzo Farnese, 1514–1550. Róma
04. 128. Egy Loire-menti reneszánsz kastély (pl.: Chenanceaux, Chambord vagy Blois)
05. 130. Budai vár és királyi palota, XIV–XVI. sz. és XVIII. sz., XIX/XX. sz.
12. Reneszánsz szobrászat
01. 134. (Lorenzo) Ghiberti: A firenzei Battistero bronzkapuja (Porta del Paradiso), 1430-as é.
02. 135. Donatello: Gattamelata lovasszobra, bronz, 1447–1453 k. (Padova
03. 136. (Andrea del) Verocchio: Colleoni zsoldosvezér lovasszobra, 1480-as é. (Velence)
04. 137. Michelangelo (Buonarotti): Pietà, márvány, 1498. (Róma, San Pietro)
05. 139. Michelangelo (Buonarotti): Lorenzo Medici síremléke, 1525. (Firenze, San Lorenzo templom sekrestyéje)
13. Reneszánsz festészet Itáliában
01. 142. Massaccio: Szentháromság, freskó, 1427 k. (Firenze, Santa Maria Novella)
02. 145. (Sandro) Botticelli: Vénusz születése, 1485 k. (Firenze, Uffizi)
03. 146. (Carlo) Crivelli: Angyali üdvözlet, 1486. (London, National Gallery)
04. 147. (Andrea) Mantegna: Pietà, 1506. (Milánó, Brera)
05. 153. Raffaello (Santi): Athéni iskola, freskó, 1509–1510. (Vatikán, Stanza della Segnatura)
14. Reneszánsz festészet Németalföldön
01. 159. (Jan) Van Eyck: Arnolfini házaspár, 1433. (London, National Gallery)
02. 162. (Hieronymus) Bosch: Szénásszekér, 1480–1485. (Madrid, Prado)
03. 164. (Albrecht) Dürer: Melankólia, rézmetszet, 1514. (Berlin, Staatliche Museen)
04. 165. (Mathias) Grünewald: Keresztrefeszítés az isenheimi oltárról, 1515. (Colmar, Múzeum)
05. 168. Id. (Pieter) Bruegel: Parasztlakodalom, 1567. (Bécs, Kunsthistorisches Museum)
15. Barokk építészet és szobrászat
01. 171. Giacomo della Porta: Il Gesú homlokzata, XVI. sz. vége Róma
02. 176. Drezdai Zwinger, 1711–1722
03. 178. Esterházy-kastély, XVIII. sz. Fertőd
04. 181. (Lorenzo) Bernini: Szent Teréz extázisa, márvány, 1647–1652. (Róma, S. Maria della Vittoria)
05. xxx. (Georg Raphael) Donner: Szent Márton és a koldus, 1735. (Pozsony, Szt. Márton plébánia templom főoltára)
16. Barokk festészet (olasz, spanyol)
01. 187. (Diego) Velazquez: Breda átadása, 1635–1636. (Madrid, Prado)
02. 188. (Diego) Velazquez: Udvarhölgyek, 1656–1657. (Madrid, Prado
03. 190. (Michelangelo da) Caravaggio: Szent Pál megtérése, 1660 k. (Róma, S. Maria del Popolo)
04. 192. (Andrea) Pozzo: Szent Ignác megdicsőülése, 1691–1694. Róma, San Ignazio mennyezet freskója
05. 194. (Giovanni Battista) Tiepolo: Freskó a würtzburgi érseki palotából, 1753.
17. Barokk festészet (flamand, holland)
01. 183. (Pieter Pauwel) Rubens: Amazonok harca, 16l8. (München, Alte Pinakothek)
02. 184. Rembrandt (Harmensz van Rijn): A lövészegylet kivonulása (Éjjeli őrjárat), 1642. (Amsterdam, Rijks¬mu¬se¬um)
03. 186. Rembrandt (Harmensz van Rijn): Önarckép, 1665. (Köln, Wallraf Richartz-Museum)
04. 189.Vermeer van Delft: Festő és modellje, 1665–1670. (Bécs, Kunsthistorisches Museum)
05.
18. Klasszicizmus művészete
01. 198. British Museum, 1823–1844. London
02. 200. Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, 1837–1847. Budapest
03. 202. (Antonio) Canova: Mária Krisztina főhercegnő síremléke, 1789–1805. (Bécs, Augustinerkirche)
04. 204. (Jacques-Louis) David: A Horatiusok esküje, 1784. (Párizs, Louvre)
05. 205. (Jean Auguste-Dominique) Ingres: A nagy odaliszk, 1814. (Párizs, Louvre)
19. Romantika művészete
01. 209. Parlament, 1840–1865. London
02. 213. Feszl Frigyes: Vigadó, 1859–1865. Budapest
03. 220. (Caspar David) Friedrich: Vándor a ködtenger felett, 1818 k. (Hamburg, Kunsthalle)
04. 223. (Eugène) Delacroix: A szabadság vezeti a népet, 1831. (Párizs, Louvre)
05. 224. (William) Turner: Gőzhajó a hóviharban, 1842. (London, Tate Gallery)
20. Realizmus művészete
01. 221. (Théodore) Gérciault: A Medúza tutaja, 1818–1819. (Párizs, Louvre)
02. 226. (Gustave) Courbet: Bonjour Monsieur Courbet, 1854. (Montpellier, Musée Fabre)
03. 227. (Jean-François) Millet: Kalásszedők, 1857. (Párizs, Louvre)
04. 232. Munkácsy Mihály: Tépéscsinálók, 1871. (MNG)
05. 235. Paál László: Út a fontenebleau-i erdőben, 1876. (MNG)
21. Impresszionizmus, Posztimpresszionizmus
01. 239. (Edouard) Manet: Reggeli a szabadban, 1863. (Párizs, Louvre)
02. 241. (Claude) Monet: A felkelő nap impressziója, 1872. (Párizs, Louvre)
03. 244. (Georges) Seurat: Vasárnap délután, 1884-1886.
04. 248. Vincent) van Gogh: Út ciprusokkal (Országút éjjel), 1890. (Otterlo, Kröller-Müller Gyűtemény)
05. xxx. Paul) Gauguin: Mi újság? (Tahiti nők), 1892. (Drezda, Gemäldegalerie Neue Meister)
22. Szecesszió, Szimbolizmus
01. 251. (Antonio) Gaudi: Sagrada Familia, 1884-től Barcelona
02. 255. Lechner Ödön: Postatakarékpénztár, 1899–1902. Budapest
03. 259. (Auguste) Rodin: A csók, 1894. Párizs, Rodin Múzeum
04. 265. (Gustav) Klimt: Judith, 1901. (Bécs, Österreichische Galerie)
05. 271. Csontváry Kosztka Tivadar: Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban, 1907. (MNG)
23. XX. Század építészete
01. 280. (Walter) Gropius: A Bauhaus központi épülete, 1925–1926. Dessau
02. 281. (Gerrit Thomas) Rietveld: Schroeder-ház, 1924. Utrecht
03. 282. (Frank Lloyd) Wright: Vízesésház, 1936. Bear Run, (Pennsylvania)
04. 315. Le Corbusier: Ronchamp-i kápolna, 1955
05. 318. (Frank Lloyd) Wright: Guggenheim Múzeum, 1946–1958. New York
24. XX. Század első fele (Fauvizmus, kubizmus, futurizmus, dada)
01. 286. (Henri) Matisse: A vörös desszert, 1908. (Szentpétervár, Ermitázs)
02. 287. (Pablo) Picasso: Az avignoni kisasszonyok, 1907. (New York, Museum of Modern Art)
03. 289. (Georges) Braque: A portugál nő, 1911. (Basel, Kunstmuseum)
04. 291. (Umberto) Boccioni: Az izmok dinamizmusa, bronz, 1913. (New York, Museum of Modern Art)
05. xxx. (Marcel) Duchamp: Lépcsőn lemenő akt, 1912. (Philadelphia, Museum of Modern Art)
25. XX. Század első fele (Absztrakt, szürrealizmus)
01. 296. (Vaszilij) Kandinszkij: Sárga, piros, kék, 1925. (Párizs, Nina Kandinszkij Gyűjtemény)
02. 297. (Paul) Klee: Őszi hely, akvarell, 1921. (magántulajdon)
03. 301. (Marc) Chagall: Az én kis falum, 1911. (New York, Museum of Modern Art)
04. 304. (Salvador) Dali: A polgárháború előérzete, 1936. (Philadelphia Museum of Art)
05. 333. (Jackson) Pollock: No 14. 1948. (Westport, Connecticut, mggy.)
26. XX. Század második fele (Popart és rokon jelenségek)
01. 335. (Francis) Bacon: Tanulmány Velázquez után: X. Ince pápa. 1953. (New York, mgt)
02. 337. (Roy) Lichtenstein: Tzing, 1962. (Darmstadt, Karl Ströher Gyűjtemény)
03. 338. (Andy) Warhol: Elvis, 1964. (Toronto, Art Gallery of Ontario)
04. 341. (Victor) Vasarely egy op-art műve
05. 354. (Claes) Oldenburg: Ruhacsíptető, acél, 1974. (USA, mggy.)
27. XX. Század második fele (Fluxus, Koncept, Bodyart, Landart)
01. 331. Schaár Erzsébet: Az utca, 1974. (székesfehérvári kiállítás)
02. 345. (Joseph) Kosuth: Egy és három szék, 1965
03. 352. Christo: Völgyzáró függöny, 1970–1972. (Colorado)
04. 359. Bukta Imre: Hajnali szabad permetezés, 1985. (Budapest, Ludwig)
05. 360. ef. Zámbó István: Új magyar népművészet II. 1987. (Budapest, Ludwig)
2009. április 27., hétfő
Színtan
Komoly anyag a színtanról pdf formátumban
http://www.mfk.unideb.hu/userdir/dmk/docs/20071/07_1_11.pdf
Színnév-színszótár
http://www.szintan.hu/
Fénytan, és színtan
http://www.physics.kee.hu/fenytan.html
Akrilfestési nagyonalap ismeretek
Színek keveréseA 3 főszín élénk, tiszta szín: Piros Sárga Kék. E három színből –elvileg– bármely más szín kikeverhető. Azokat a színeket, amelyek két tiszta főszín összekeveréséből származnak, mellékszíneknek nevezzük.
Bármelyik színt világosíthatjuk, ha fehér színt keverünk hozzá. Sötétítéshez használhatunk azonos színű sötétebb tónust, vagy pár csepp feketét. A keverésnél az erős színeket mindig kis lépésekben adagoljuk, a kívánt árnyalathoz fokozatosan eljutva. (Ha egyszerre túl sokat teszünk az erős színből, azt már nem lehet korrigálni.). Érdekes csíkos-foltos színhatást érhetünk el, ha a színeket nem keverjük össze teljesen a palettán.
A színek átlátszóbbá tehetők víz adagolásával.
Ecset tisztítása: az akril festékkel átitatott ecsetből bármilyen lapos eszközzel toljuk ki az anyagot és csak utána mossuk ki meleg vízben, szappanos kézzel dörzsölgetve a szőrét.
http://www.mfk.unideb.hu/userdir/dmk/docs/20071/07_1_11.pdf
Színnév-színszótár
http://www.szintan.hu/
Fénytan, és színtan
http://www.physics.kee.hu/fenytan.html
Akrilfestési nagyonalap ismeretek
Színek keveréseA 3 főszín élénk, tiszta szín: Piros Sárga Kék. E három színből –elvileg– bármely más szín kikeverhető. Azokat a színeket, amelyek két tiszta főszín összekeveréséből származnak, mellékszíneknek nevezzük.
Bármelyik színt világosíthatjuk, ha fehér színt keverünk hozzá. Sötétítéshez használhatunk azonos színű sötétebb tónust, vagy pár csepp feketét. A keverésnél az erős színeket mindig kis lépésekben adagoljuk, a kívánt árnyalathoz fokozatosan eljutva. (Ha egyszerre túl sokat teszünk az erős színből, azt már nem lehet korrigálni.). Érdekes csíkos-foltos színhatást érhetünk el, ha a színeket nem keverjük össze teljesen a palettán.
A színek átlátszóbbá tehetők víz adagolásával.
Ecset tisztítása: az akril festékkel átitatott ecsetből bármilyen lapos eszközzel toljuk ki az anyagot és csak utána mossuk ki meleg vízben, szappanos kézzel dörzsölgetve a szőrét.
INFÓ
Információ a Grafikai tételsorokhoz:
Minden tételhez kigyűjtöttem egy hivatkozást, ami alapján te könnyebben össze tudsz szedni pár mondatot az adott kérdésről.
Érdemes mindet végigolvasni.
A vizsgán bármelyikbe bele kérdezhetnek...
Az összes tételt kigyűjtöttem, a megadottak alapján, nem kell tovább keresgess semmilyen tételpontot. Egyébként ha a Koscsó L. könyvét végigolvastad, akkor szinte minden szerepel abban is. A vizsgáig érdemes lenne átrágni még egyszer.
Remélem tudod hasznosítani.
Minden tételhez kigyűjtöttem egy hivatkozást, ami alapján te könnyebben össze tudsz szedni pár mondatot az adott kérdésről.
Érdemes mindet végigolvasni.
A vizsgán bármelyikbe bele kérdezhetnek...
Az összes tételt kigyűjtöttem, a megadottak alapján, nem kell tovább keresgess semmilyen tételpontot. Egyébként ha a Koscsó L. könyvét végigolvastad, akkor szinte minden szerepel abban is. A vizsgáig érdemes lenne átrágni még egyszer.
Remélem tudod hasznosítani.
15. értelmezze az alábbi szakmai kifejezéseket:
SZIGNATÚRA:
aláírás, ismertetőjegy
VERIFIKÁCIÓS NYOMAT:
verifikáció:igazolás
verifikáció elve: egy tudományos igazság csak akkor elfogadható, ha tapasztalati adatok alapján ellenőrizhető
HIMBAVAS:
fogazott éllel ellátott acélkés, az élre merőlegesen álló fanyéllel.
http://wapedia.mobi/hu/Mezzotinto
KLISÉ, DÚC:
Nyomólemez
http://hu.wikipedia.org/wiki/Rézkarc
POROZÓSZEKRÉNY:
amelyben az aszfalt- vagy gyantaport felkavarják, majd rövid időre belehelyezik a fémlemezt.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Foltmaratás
aláírás, ismertetőjegy
VERIFIKÁCIÓS NYOMAT:
verifikáció:igazolás
verifikáció elve: egy tudományos igazság csak akkor elfogadható, ha tapasztalati adatok alapján ellenőrizhető
HIMBAVAS:
fogazott éllel ellátott acélkés, az élre merőlegesen álló fanyéllel.
http://wapedia.mobi/hu/Mezzotinto
KLISÉ, DÚC:
Nyomólemez
http://hu.wikipedia.org/wiki/Rézkarc
POROZÓSZEKRÉNY:
amelyben az aszfalt- vagy gyantaport felkavarják, majd rövid időre belehelyezik a fémlemezt.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Foltmaratás
12. Mutassa be röviden Albrecht Dürer sokszorosító grafikai munkásságát
7. Melyek a mechanikus úton készülő mélynyomtatási eljárások?
4. Hogyan készülnek a klasszikus japán fametszetek
fametszet:
http://www.sulinet.hu/muvesz/japan/japannyito.html
http://www.sze.hu/muvtori/belso/technikak/fametsz.htm
http://www.bibl.u-szeged.hu/ha/muveszet/plakat/plakat.html
kiegészítések..:
http://artportal.hu/aktualis/kiallitasok/sztarvilag_a_kabuki_szinhazban_19_szazadi_japan_fametszetek_a_tokioi_nemzeti_szinhaz_gyujtemenyebol
http://port.hu/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=86327
http://www.filaportal.net/belyegbolt/?p=productsMore&iProduct=218&sName=1971-JAP%C3%81N-FAMETSZETEK!!-2696-703
http://www.sulinet.hu/muvesz/japan/japannyito.html
http://www.sze.hu/muvtori/belso/technikak/fametsz.htm
http://www.bibl.u-szeged.hu/ha/muveszet/plakat/plakat.html
kiegészítések..:
http://artportal.hu/aktualis/kiallitasok/sztarvilag_a_kabuki_szinhazban_19_szazadi_japan_fametszetek_a_tokioi_nemzeti_szinhaz_gyujtemenyebol
http://port.hu/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=86327
http://www.filaportal.net/belyegbolt/?p=productsMore&iProduct=218&sName=1971-JAP%C3%81N-FAMETSZETEK!!-2696-703
2009. április 26., vasárnap
8. / 10. Rézkarc műhelyt szeretne létrehozni, milyen felszerelésre, eszközökre, anyagokra lenne szüksége? Mi a rézkarckészítés technológiai folyamata?
2009. március 11., szerda
EX LIBRIS
Ex libris - egy kis kultúrtörténet
"A modern iparművészet legdemokratikusabb, legérdekesebb, a sokszorosító művészetnek a nyugati államokban a középosztálybeli könyvbarátok, műpártolók és gyűjtők között legelterjedtebb ága." - így írt az ex librisről Soó Rezső világhírű biológiaprofesszor, a magyarországi ex libris-művészet és - gyűjtés egyik legelső méltatója és művelője.
"Az ex libris készítésének íratlan szabálya, hogy az ábrázolásnak utalnia kell a tulajdonos személyére, érdeklődési körére, vagy arra az eseményre, melyre készült."
Gyakorlatilag a könyvek létrejöttével nevezhető egyidősnek a könyvtulajdonosoknak az a törekvése, hogy valamiképp megjelöljék a birtokukban levő írást, nyomtatványt. Már a legkorábbi időkben is volt példa arra, hogy a könyv birtokosa beírta, bejegyeztette nevét, monogramját, címerét valamelyik lapra, vagy akár a fedőlapra. Később aztán a kézi bejegyzések mellett megjelent a dombornyomás, majd a különféle technikával készült metszetek térhódítása következett be. Ezzel egy időben jelent meg az igény a metszetek esztétikai, művészeti színvonalának emelésére is. Egész röviden összefoglalva ez az ex libris kialakulásának folyamata.
A legrégibb tulajdonjegyként azt a fajansz táblácskát szokták emlegetni, amelyiket Kr.e. 1400-ban, egy papirusztekercsen helyeztek el III. Amenophis könyvtárában. A hagyomány szerint Assur-Ban-Apli híres ninivei könyvtárának agyagtábláit is egyfajta tulajdonosjeggyel látták el, Japánban pedig egy Kr.e. 10. századi tulajdonjegyet tartanak nyilván.
A legkorábbi időkből is fennmaradt olyan metszet, amelyet mai fogalmaink szerint is ex librisnek nevezhetünk, Albrecht Dürer egy fametszete, melyet 1516-ban készített. Mivel tudjuk, hogy a Dürer-család a békési Ajtós községből származott el Nürnbergbe, elmondhatjuk, hogy hazánknak is köze van az ex libris születéséhez.
Az ex libris igazi térhódítása azonban a 19. század végének Nyugat Európájában következett be. Ekkor főleg a kőnyomásos technikával készült ex librisek a legelterjedtebbek, de a század vége felé megjelenik a fotótechnika is, ami jelentősen megkönnyíti a sokszorosítást és ezért gyorsan népszerűvé válik.
A 20. században egyre gyakoribbak lettek a nagyalakú ex librisek. Ez leginkább azzal magyarázható, hogy a könyvjegyek nagy része már a gyűjtők számára készült, egyre inkább eltávolodtak a könyvektől és önálló életre keltek, cseretárggyá váltak és legtöbbjük egy-egy szép albumba került, eredeti szerepkörétől megfosztva.
A század elején uralkodó stílusirányzat, a szecesszió különösen inspirálta a kor művészeit.A századforduló idejére az ex libris immár teljesen túllépett eredeti funkcióján.
Mivel kivitelük mind igényesebb lett, egyre nagyobb szaktudást, egyre korszerűbb technikát követelt meg, alkotóikat is növekvő megbecsülés övezte és a mind értékesebb nyomtatványok immár önálló műként is elismerést nyertek.Kialakult szervezett gyűjtésük, az ex librisnek már csak másodlagos feladata az, hogy a könyv tulajdonosát jelölje: a rajta szereplő név már a művészeti alkotást fémjelzi.Az ex libris tipikusan modern művészeti ág, ezért jellemző, hogy főleg a nagyvárosokban erősödött meg, különösen ott, ahol egyébként is élénk művészi, szellemi élet folyt. Budapesten került sor először Magyarországon önálló ex libris kiállításra. Az első vidéki ex libris kiállításnak pedig Debrecen adott otthont 1928-ban, amely város akkoriban gyűjtői és művészei (Nagy József, Toroczkai, Dienes és Haranghy), valamint ezek egyesülete, az Ajtósi Dürer Céh révén akkoriban a II. világháború kitöréséig az ex libris élet központja volt.
Magyarországon is terjedőben volt a modern ex libris, igazán azonban a 20-as és főleg a 30-as években érte el a világszínvonalat a magyar művészek alkotásainak értéke is. Már ekkor kialakulóban vannak azok a gócpontok, amelyek azóta is a magyar ex libris fellegvárainak nevezhetőek.Ilyen volt a minden tekintetben vezető szerepet vivő Budapest, ezen kívül Szeged, Debrecen és egyes erdélyi és partiumi városok (például: Brassó, Nagyvárad ): utóbbiak Trianon után is élénken részt vettek a magyar ex-libris-életben gyűjtőik és művészeik révén.
Tulok Péter
"A modern iparművészet legdemokratikusabb, legérdekesebb, a sokszorosító művészetnek a nyugati államokban a középosztálybeli könyvbarátok, műpártolók és gyűjtők között legelterjedtebb ága." - így írt az ex librisről Soó Rezső világhírű biológiaprofesszor, a magyarországi ex libris-művészet és - gyűjtés egyik legelső méltatója és művelője.
"Az ex libris készítésének íratlan szabálya, hogy az ábrázolásnak utalnia kell a tulajdonos személyére, érdeklődési körére, vagy arra az eseményre, melyre készült."
Gyakorlatilag a könyvek létrejöttével nevezhető egyidősnek a könyvtulajdonosoknak az a törekvése, hogy valamiképp megjelöljék a birtokukban levő írást, nyomtatványt. Már a legkorábbi időkben is volt példa arra, hogy a könyv birtokosa beírta, bejegyeztette nevét, monogramját, címerét valamelyik lapra, vagy akár a fedőlapra. Később aztán a kézi bejegyzések mellett megjelent a dombornyomás, majd a különféle technikával készült metszetek térhódítása következett be. Ezzel egy időben jelent meg az igény a metszetek esztétikai, művészeti színvonalának emelésére is. Egész röviden összefoglalva ez az ex libris kialakulásának folyamata.
A legrégibb tulajdonjegyként azt a fajansz táblácskát szokták emlegetni, amelyiket Kr.e. 1400-ban, egy papirusztekercsen helyeztek el III. Amenophis könyvtárában. A hagyomány szerint Assur-Ban-Apli híres ninivei könyvtárának agyagtábláit is egyfajta tulajdonosjeggyel látták el, Japánban pedig egy Kr.e. 10. századi tulajdonjegyet tartanak nyilván.
A legkorábbi időkből is fennmaradt olyan metszet, amelyet mai fogalmaink szerint is ex librisnek nevezhetünk, Albrecht Dürer egy fametszete, melyet 1516-ban készített. Mivel tudjuk, hogy a Dürer-család a békési Ajtós községből származott el Nürnbergbe, elmondhatjuk, hogy hazánknak is köze van az ex libris születéséhez.
Az ex libris igazi térhódítása azonban a 19. század végének Nyugat Európájában következett be. Ekkor főleg a kőnyomásos technikával készült ex librisek a legelterjedtebbek, de a század vége felé megjelenik a fotótechnika is, ami jelentősen megkönnyíti a sokszorosítást és ezért gyorsan népszerűvé válik.
A 20. században egyre gyakoribbak lettek a nagyalakú ex librisek. Ez leginkább azzal magyarázható, hogy a könyvjegyek nagy része már a gyűjtők számára készült, egyre inkább eltávolodtak a könyvektől és önálló életre keltek, cseretárggyá váltak és legtöbbjük egy-egy szép albumba került, eredeti szerepkörétől megfosztva.
A század elején uralkodó stílusirányzat, a szecesszió különösen inspirálta a kor művészeit.A századforduló idejére az ex libris immár teljesen túllépett eredeti funkcióján.
Mivel kivitelük mind igényesebb lett, egyre nagyobb szaktudást, egyre korszerűbb technikát követelt meg, alkotóikat is növekvő megbecsülés övezte és a mind értékesebb nyomtatványok immár önálló műként is elismerést nyertek.Kialakult szervezett gyűjtésük, az ex librisnek már csak másodlagos feladata az, hogy a könyv tulajdonosát jelölje: a rajta szereplő név már a művészeti alkotást fémjelzi.Az ex libris tipikusan modern művészeti ág, ezért jellemző, hogy főleg a nagyvárosokban erősödött meg, különösen ott, ahol egyébként is élénk művészi, szellemi élet folyt. Budapesten került sor először Magyarországon önálló ex libris kiállításra. Az első vidéki ex libris kiállításnak pedig Debrecen adott otthont 1928-ban, amely város akkoriban gyűjtői és művészei (Nagy József, Toroczkai, Dienes és Haranghy), valamint ezek egyesülete, az Ajtósi Dürer Céh révén akkoriban a II. világháború kitöréséig az ex libris élet központja volt.
Magyarországon is terjedőben volt a modern ex libris, igazán azonban a 20-as és főleg a 30-as években érte el a világszínvonalat a magyar művészek alkotásainak értéke is. Már ekkor kialakulóban vannak azok a gócpontok, amelyek azóta is a magyar ex libris fellegvárainak nevezhetőek.Ilyen volt a minden tekintetben vezető szerepet vivő Budapest, ezen kívül Szeged, Debrecen és egyes erdélyi és partiumi városok (például: Brassó, Nagyvárad ): utóbbiak Trianon után is élénken részt vettek a magyar ex-libris-életben gyűjtőik és művészeik révén.
Tulok Péter
2009. március 10., kedd
Szakkifejezések
Ajánlás (dedikáció) - Rövid szöveg, amelyben a szerzõ mûvét tisztelete, megbecsülése vagy hálája jeléül valakinek ajánlja. Az ajánlást rendszerint a tartalomjegyzék után, a hetedik oldalra helyezzük.
Akcidens szedés - Kis terjedelmû, alkalmi nyomtatványok (pl. meghívók, plakátok) szedése és tördelése, amely a könyvek és folyóiratok szövegszedésével szemben kevésbé kötött, így nagyobb teret hagy a mûvészi fantáziának.
Antikva - A legelterjedtebb betûcsalád neve. Továbbá egy betûfajta - a latin ábécé állóbetûinek - neve.
Apparátus - A fõszöveget követõ járulékos részek elnevezése.
Appendix - - függelék.
Aranymetszés szabálya - Tipográfiai szabály, amely szerint az egész két részre osztásakor a kisebb rész úgy aránylik a nagyobbhoz, mint a nagyobb rész az egészhez. A : B = B : (A + B). Számokkal kifejezve: 3 : 5 = 5 : 8.
Bibliográfia (irodalomjegyzék) - Önállóan megjelent, a mû végén vagy jegyzetekben elhelyezett könyvészet, amelyben a szerzõ felsorolja a mû szempontjából releváns irodalmat. Az önállóan megjelent bibliográfiák gyûjtõkör szerint lehetnek nemzetiek vagy egyetemesek. A feldolgozott irodalmat tekintve lehetnek teljesek (vagy legalábbis célkitûzésük szerint teljesek) vagy válogatottak, általánosak (minden szakterületre kiterjedõek) vagy szakbibliográfiák (egy-egy tudományágat vagy tudományterületet feldolgozóak). A feldolgozott mûvek megjelenési idõpontját tekintve lehetnek kurrensek (egyidejû anyagot feldolgozóak) vagy retrospektívek (visszatekintõek), továbbá csoportosíthatjuk a bibliográfiákat a feldolgozott dokumentumfajták, valamint a feldolgozás szintje szerint is. A bibliográfiákat rendezhetjük betûrendbe, szakrendbe vagy bizonyos tárgyszavak szerint.
Betûfokozat - A betûk törzsmérete (nagysága), amelyet pontban adunk meg. A pont a XIX. Században a francia F. Didot és a német H. Berthold által kidolgozott tipográfiai mértékegység. A leggyakrabban használt betûfokozatok a következõk:
Nyolcad petit Negyed petit (non plus ultra)
Negyed ciceró (brilliáns)
Gyémánt (diamant)
Gyöngy (perl, parisienne)
Nonparel (nonpareille)
Kolonel (colonel)
Petit Borgisz Garmond (korpusz)
Kisciceró (rajnai)
Ciceró Mittel Tercia Másfél ciceró
Text Két ciceró
Két mittel Két tercia (kiskánon)
Három ciceró (kánon)
Két text (nagykánon)
Három és fél ciceró
Négy ciceró (konkordansz vagy misszále)
Négy és fél ciceró (nagymisszále)
Öt ciceró (szabon) Hat ciceró
Hét ciceró Nyolc ciceró
Ciceró - Nyomdai mértékegység. A szedéstükör méretét, a léniák hosszát stb. gyakran ciceróban adják meg. - betûfokozat.
Címnegyedív (címnegyed) - A könyv elsõ négy oldala, amely a szennycím-, sorozatcím- és címoldalt, valamint a copyrightoldalt tartalmazza. Röviden címnegyednek is nevezzük.
Címoldal - A címnegyed harmadik oldala, amely tartalmazza a könyv szerzõjét (szerkesztõjét, összeállítóját), a könyv fõcímét, alcímét, többkötetes mû esetén a kötet számát, a kiadás számát, valamint a kiadó nevét és emblémáját, a megjelenés helyét és évszámát.
Copyright - A szerzõi jog védelmére nemzetközileg használt kifejezés. A címnegyed negyedik oldalán - jelzés alatt utalunk arra, hogy kinek a birtokában van a kiadói jog.
Copyrightoldal - A címnegyed negyedik oldala, amely rendszerint a következõket tartalmazza: A szerkesztõ, a lektor, a fordító neve, fordítás esetén a mû eredeti címe, a copyright szövege (innen az elnevezés) és támogatás esetén a támogatók neve. A copyrightoldal tartalmazhatja a kolofont is.
Dedikáció - ajánlás.
Deleatur - Korrektúralevonaton használatos jel a törlés jelölésére.
Fõszöveg (textus) - A könyv (idõszaki kiadvány) lényegi része, amely a folyószövegbõl és a hozzá kapcsolódó jegyzetekbõl, táblázatokból és ábrákból áll. Nem tartoznak a fõszöveghez a függelékben összegyûjtve közölt ábrák, táblák és mellékletek.
Függelék (appendix) - Egy könyvnek a fõszöveget követõ és azt tartalmilag kiegészítõ része, amely statisztikai és egyéb táblázatokat, a fõszövegben érintett rendeleteket, okleveleket, leveleket vagy más dokumentumokat tartalmaz. A függelék a járulékos részek egyike, tehát nem azonos a fõszöveget követõ járulékos részek egészével.
Idõszaki kiadvány - Bizonyos idõközökben, elõre meg nem határozott ideig megjelenõ nyomdatermék. Az idõszaki kiadványok egymás után következõ számokból, évfolyamokból, kötetekbõl, füzetekbõl vagy más folyamatos részegységekbõl állnak, rajtuk sorszámozás vagy keltezés szerepel. A sorozatoktól eltérõen az idõszaki kiadványok jellegben és tartalomban is hasonlítanak egymáshoz, valamint állandó, ismétlõdõ részegységeik (pl. rovataik) vannak. Az idõszaki kiadványok fõ formái a hírlap, a folyóirat és az úgynevezett nem folyóirat jellegû idõszaki kiadványok. Impresszum - Valamennyi nyomtatványon törvényben elõírt, általában a kolofonban elhelyezett szöveg, amely a kiadásért és a szerkesztésért felelõs személy nevét, a nyomtatványt elõállító sokszorosító szerv nevét, telephelyét, felelõs vezetõjét, a megrendelés sorszámát, valamint a gyártás idejét tartalmazza.
Imprimatúra - Az utolsó tördelt korrektúralevonaton, esetleg külön lapon adott nyomási utasítás, illetve engedély, amelyet az arra felhatalmazott személy kézjegyével és nyomható (imprimatur) megjegyzéssel, valamint dátummal lát el.
Illusztráció - A mû egészében, tehát a fõszövegben vagy a járulékos részekben (külön táblán, mellékletben) elhelyezett mûvészi értékû kép, fénykép, rajz, festmény vagy egyéb grafikai ábrázolás. Tágabb értelemben illusztrációnak tekintjük a könyv valamennyi táblázatát, ábráját stb. is.
Irodalomjegyzék - A mû írása során felhasznált munkák jegyzéke.
ISBN - (International Standard Book Number) A könyvek nemzetközi azonosítószáma.
ISSN - (International Standard Serial Number) Az idõszaki kiadványok és a sorozatok nemzetközi azonosítószáma.
Kapitälchen (kiskapitális) - A betûszemmel azonos méretõ nagybetû. Fogalmak, nevek kiemelésére használatos. Nevek, mondatkezdõ szavak elsõ betûjét szedhetjük ilyenkor verzálból.
Kézirat - A szerzõi, kiadói és nyomdai kézirat összefoglaló neve.
Klisé - cliché, nyomódúc összefoglaló neve mindenféle magasnyomtatásra alkalmas lemeznek. A reprodukálandó eredetitõl függõen lehet fototípiai ~ (vonalas, rajz és szöveg), autotípiai ~ (az árnyalatos képek reprodukálására). Klisét a fémlemezre átvitt kép (rajz) maratásával, fém-, illetve mûanyag lemez elektronikus vésésével, valamint fotopolimer anyagok felhasználásával lehet készíteni.
Kolofon - Eredetileg zárósorok a középkori kézirat végén, amelyek a könyv legfontosabb adatait (a nyomdász nava, a nyomtatás idõpontja és helye stb.) tartalmazták. Mai értelemben a kolofon az a záradék, amely a kiadvány kiadására és elõállítására vonatkozó lényeges adatokat (felelõs kiadó, felelõs szerkesztõ, mûszaki szerkesztõ, nyomda és annak vezetõje stb.) tartalmazza. A kolofon a könyv utolsó lapján, esetleg a címnegyed negyedik, azaz copyrightoldalán helyezhetõ el. Ma már általában az impresszum adatait is a kolofonban közöljük.
Kolofonoldal - A könyv utolsó lapjának egyik oldala (rektó vagy verzó), amelyen a kolofont elhelyeztük.
Korrektúra -
1. A szedésrõl javítás céljából készített, majd szabványos jelekkel kijavított levonat.
2. A szedési hibák kijavítása.
3. Szerzõi korrektúra esetén az egyébként helyesen szedett szöveg megváltoztatása.
Korrektúrajelek - A nyomóforma elõállításakor egy-egy részfolyamat befejeztével levonatot kell készíteni. A levonaton jelölni kell a nyomóforma hibáit, hogy azok a következõ mûvelet végzése elõtt kijavíthatók legyenek. A korrektor által jelölt hibák pontosan a ~kel javíthatók. A jelölések az MSZ 3491-71 Korrektúrajelek és alkalmazásuk címû szabványban vannak rögzítve.
Kronológia - Idõrendi adattár.
Kurrens - Kisbetû.
Kurzív - A betûtípus dõlt fajtája.
Lénia - A táblázatok szedéséhez, élõfejekhez stb. használatos vonal, amelynek vastagságát tipográfiai pontban adják meg (egypontos finom, egypontos fekete, szaggatott, pontozott, félkövér, kövér stb.).
Leporelló - Vastag kartonlapokból készült, harmonikaszerûen szétnyitható képeskönyv, gyermekkönyv.
Levonat - Az a nyomat, amely a kész kizárt és kikötött szedésrõl készül korrigálás céljára.
Nemnyomó elemek - A nyomóforma mindazon részei, amelyek nem festékezõdvén, a nyomóhordozót eredeti állapotában hagyják (betûváll, ûrtöltõ): - magasnyomtatásnál a nyomófelületnél alacsonyabbak; - mélynyomtatásnál a rákel (festéklehúzó kés) biztosítja, hogy ne festékezõdjenek; - ofszetnyomtatásnál a hidrofillé kezelt nyomóforma felülete biztosítja a festékmentes felületet.
Marginális - A szedéstükrön kívül, az oldalak margóján elhelyezett cím vagy magyarázó jegyzet, megjegyzés.
Metodika - Az alkalmazott eljárások, technikák bemutatása.
Metodológia - A kutatás módszertana, azaz az alkalmazott módszerek elméleti szintû tárgyalása.
Mutató (index) - Tudományos mûvek, szakkönyvek, tankönyvek egyik járulékos része. A betûrendes szójegyzék neve, amely megkönnyíti az anyagban való eligazodást. A mutató típusai a névmutató, a tárgymutató, a földrajzi mutató és az évmutató.
Pagina (oldal) - A könyv lapjainak egyik felülete, lehet homlokoldal (rektó) vagy hátoldal (verzó). A könyv terjedelmének alapegysége.
Paginázás = oldalszámozás.
Periodikum - - idõszaki kiadvány.
Revízió - A nyomtatás elõtti utolsó ellenõrzés: az imprimatúrában jelölt javítások végrehajtásának és a kilövés helyességének megállapítása.
Sorozatcímoldal - A címnegyed második oldala, amely a sorozatcímet, ha van, az alsorozatcímet, a sorozatszámot és a sorozatszerkesztõk nevét, esetleg a sorozatban megjelent kötetek címét és sorszámát tartalmazza.
Szedés - Régen kézzel (kézi szedés) vagy géppel (gépi szedés) végzett szedõtermi tevékenység, amelynek végterméke az ólom szedésforma volt. A kézi, illetve a gépi szedést a fényszedés váltotta föl. A számítógépes szedésen a kiadói kézirat számítógépbe történõ beírását értjük.
Szedéstükör - A könyv oldalaira megállapított szedési felület, amelynek magasságát és szélességét ciceróban adjuk meg. Az élõfej a szedéstükrön belül, míg az oldalszámok azon kívül vannak. Széljegyzetek, kifutó képek is kerülhetnek a szedéstükrön kívülre.
Szennycím - Szûkebb értelemben a címnegyed eldõ oldalán található cím, amely nem feltétlenül azonos a fõcímmel (pl. annak rövidítése). Tágabb értelemben minden olyan cím (pl. fejezetcím), amely különálló oldalra, azaz szennycímoldalra kerül.
Szennycímoldal - Szûkebb értelemben a címnegyed elsõ oldala, amely a szennycímet tartalmazza. Tágabb értelemben olyan különálló oldal, amely kötetcímet vagy fejezetcímet tartalmaz.
Textus - - fõszöveg.
Tipográfia -
1. Nyomdászat.
2. Nyomdai úton sokszorosított közlés, gondolatrögzítés. Technikáját a szedés koronként elfogadott szabályai és elvei határozzák meg.
3. Régebben könyvnyomtató mûhely.
4. Nyomtatványok szöveg- és képanyagának elrendezése, ennek megtervezése, teljes kialakítása (tipografizálás).
5. A könyv tervezésében és szedésében alkalmazott eszközök összessége.
Tipometria - A szedésben használt egységes méretrendszer. Alapegysége a tipográfiai pont, amely a Didot-rendszerben a méter 2660-ad része (1 mm = 2,66 pont; 1 tipográfiai pont = 0,376 mm). Az Angliában használt mértékegység a pica.
Vakanyag - --nemnyomó elemek
Vákát oldal - Nyomtalanul, üresen hagyott oldal a könyvben.
Verzál - Nagybetû.
Vésés - Valamilyen felület megmunkálása nyomóelemek kialakítása, vagy hibák megszüntetése céljából. Manuális úton: acélmetszet, rézmetszet, pluszkorrektúra. Géppel: elektronikus vésés.
Ajánlás (dedikáció) - Rövid szöveg, amelyben a szerzõ mûvét tisztelete, megbecsülése vagy hálája jeléül valakinek ajánlja. Az ajánlást rendszerint a tartalomjegyzék után, a hetedik oldalra helyezzük.
Akcidens szedés - Kis terjedelmû, alkalmi nyomtatványok (pl. meghívók, plakátok) szedése és tördelése, amely a könyvek és folyóiratok szövegszedésével szemben kevésbé kötött, így nagyobb teret hagy a mûvészi fantáziának.
Antikva - A legelterjedtebb betûcsalád neve. Továbbá egy betûfajta - a latin ábécé állóbetûinek - neve.
Apparátus - A fõszöveget követõ járulékos részek elnevezése.
Appendix - - függelék.
Aranymetszés szabálya - Tipográfiai szabály, amely szerint az egész két részre osztásakor a kisebb rész úgy aránylik a nagyobbhoz, mint a nagyobb rész az egészhez. A : B = B : (A + B). Számokkal kifejezve: 3 : 5 = 5 : 8.
Bibliográfia (irodalomjegyzék) - Önállóan megjelent, a mû végén vagy jegyzetekben elhelyezett könyvészet, amelyben a szerzõ felsorolja a mû szempontjából releváns irodalmat. Az önállóan megjelent bibliográfiák gyûjtõkör szerint lehetnek nemzetiek vagy egyetemesek. A feldolgozott irodalmat tekintve lehetnek teljesek (vagy legalábbis célkitûzésük szerint teljesek) vagy válogatottak, általánosak (minden szakterületre kiterjedõek) vagy szakbibliográfiák (egy-egy tudományágat vagy tudományterületet feldolgozóak). A feldolgozott mûvek megjelenési idõpontját tekintve lehetnek kurrensek (egyidejû anyagot feldolgozóak) vagy retrospektívek (visszatekintõek), továbbá csoportosíthatjuk a bibliográfiákat a feldolgozott dokumentumfajták, valamint a feldolgozás szintje szerint is. A bibliográfiákat rendezhetjük betûrendbe, szakrendbe vagy bizonyos tárgyszavak szerint.
Betûfokozat - A betûk törzsmérete (nagysága), amelyet pontban adunk meg. A pont a XIX. Században a francia F. Didot és a német H. Berthold által kidolgozott tipográfiai mértékegység. A leggyakrabban használt betûfokozatok a következõk:
Nyolcad petit Negyed petit (non plus ultra)
Negyed ciceró (brilliáns)
Gyémánt (diamant)
Gyöngy (perl, parisienne)
Nonparel (nonpareille)
Kolonel (colonel)
Petit Borgisz Garmond (korpusz)
Kisciceró (rajnai)
Ciceró Mittel Tercia Másfél ciceró
Text Két ciceró
Két mittel Két tercia (kiskánon)
Három ciceró (kánon)
Két text (nagykánon)
Három és fél ciceró
Négy ciceró (konkordansz vagy misszále)
Négy és fél ciceró (nagymisszále)
Öt ciceró (szabon) Hat ciceró
Hét ciceró Nyolc ciceró
Ciceró - Nyomdai mértékegység. A szedéstükör méretét, a léniák hosszát stb. gyakran ciceróban adják meg. - betûfokozat.
Címnegyedív (címnegyed) - A könyv elsõ négy oldala, amely a szennycím-, sorozatcím- és címoldalt, valamint a copyrightoldalt tartalmazza. Röviden címnegyednek is nevezzük.
Címoldal - A címnegyed harmadik oldala, amely tartalmazza a könyv szerzõjét (szerkesztõjét, összeállítóját), a könyv fõcímét, alcímét, többkötetes mû esetén a kötet számát, a kiadás számát, valamint a kiadó nevét és emblémáját, a megjelenés helyét és évszámát.
Copyright - A szerzõi jog védelmére nemzetközileg használt kifejezés. A címnegyed negyedik oldalán - jelzés alatt utalunk arra, hogy kinek a birtokában van a kiadói jog.
Copyrightoldal - A címnegyed negyedik oldala, amely rendszerint a következõket tartalmazza: A szerkesztõ, a lektor, a fordító neve, fordítás esetén a mû eredeti címe, a copyright szövege (innen az elnevezés) és támogatás esetén a támogatók neve. A copyrightoldal tartalmazhatja a kolofont is.
Dedikáció - ajánlás.
Deleatur - Korrektúralevonaton használatos jel a törlés jelölésére.
Fõszöveg (textus) - A könyv (idõszaki kiadvány) lényegi része, amely a folyószövegbõl és a hozzá kapcsolódó jegyzetekbõl, táblázatokból és ábrákból áll. Nem tartoznak a fõszöveghez a függelékben összegyûjtve közölt ábrák, táblák és mellékletek.
Függelék (appendix) - Egy könyvnek a fõszöveget követõ és azt tartalmilag kiegészítõ része, amely statisztikai és egyéb táblázatokat, a fõszövegben érintett rendeleteket, okleveleket, leveleket vagy más dokumentumokat tartalmaz. A függelék a járulékos részek egyike, tehát nem azonos a fõszöveget követõ járulékos részek egészével.
Idõszaki kiadvány - Bizonyos idõközökben, elõre meg nem határozott ideig megjelenõ nyomdatermék. Az idõszaki kiadványok egymás után következõ számokból, évfolyamokból, kötetekbõl, füzetekbõl vagy más folyamatos részegységekbõl állnak, rajtuk sorszámozás vagy keltezés szerepel. A sorozatoktól eltérõen az idõszaki kiadványok jellegben és tartalomban is hasonlítanak egymáshoz, valamint állandó, ismétlõdõ részegységeik (pl. rovataik) vannak. Az idõszaki kiadványok fõ formái a hírlap, a folyóirat és az úgynevezett nem folyóirat jellegû idõszaki kiadványok. Impresszum - Valamennyi nyomtatványon törvényben elõírt, általában a kolofonban elhelyezett szöveg, amely a kiadásért és a szerkesztésért felelõs személy nevét, a nyomtatványt elõállító sokszorosító szerv nevét, telephelyét, felelõs vezetõjét, a megrendelés sorszámát, valamint a gyártás idejét tartalmazza.
Imprimatúra - Az utolsó tördelt korrektúralevonaton, esetleg külön lapon adott nyomási utasítás, illetve engedély, amelyet az arra felhatalmazott személy kézjegyével és nyomható (imprimatur) megjegyzéssel, valamint dátummal lát el.
Illusztráció - A mû egészében, tehát a fõszövegben vagy a járulékos részekben (külön táblán, mellékletben) elhelyezett mûvészi értékû kép, fénykép, rajz, festmény vagy egyéb grafikai ábrázolás. Tágabb értelemben illusztrációnak tekintjük a könyv valamennyi táblázatát, ábráját stb. is.
Irodalomjegyzék - A mû írása során felhasznált munkák jegyzéke.
ISBN - (International Standard Book Number) A könyvek nemzetközi azonosítószáma.
ISSN - (International Standard Serial Number) Az idõszaki kiadványok és a sorozatok nemzetközi azonosítószáma.
Kapitälchen (kiskapitális) - A betûszemmel azonos méretõ nagybetû. Fogalmak, nevek kiemelésére használatos. Nevek, mondatkezdõ szavak elsõ betûjét szedhetjük ilyenkor verzálból.
Kézirat - A szerzõi, kiadói és nyomdai kézirat összefoglaló neve.
Klisé - cliché, nyomódúc összefoglaló neve mindenféle magasnyomtatásra alkalmas lemeznek. A reprodukálandó eredetitõl függõen lehet fototípiai ~ (vonalas, rajz és szöveg), autotípiai ~ (az árnyalatos képek reprodukálására). Klisét a fémlemezre átvitt kép (rajz) maratásával, fém-, illetve mûanyag lemez elektronikus vésésével, valamint fotopolimer anyagok felhasználásával lehet készíteni.
Kolofon - Eredetileg zárósorok a középkori kézirat végén, amelyek a könyv legfontosabb adatait (a nyomdász nava, a nyomtatás idõpontja és helye stb.) tartalmazták. Mai értelemben a kolofon az a záradék, amely a kiadvány kiadására és elõállítására vonatkozó lényeges adatokat (felelõs kiadó, felelõs szerkesztõ, mûszaki szerkesztõ, nyomda és annak vezetõje stb.) tartalmazza. A kolofon a könyv utolsó lapján, esetleg a címnegyed negyedik, azaz copyrightoldalán helyezhetõ el. Ma már általában az impresszum adatait is a kolofonban közöljük.
Kolofonoldal - A könyv utolsó lapjának egyik oldala (rektó vagy verzó), amelyen a kolofont elhelyeztük.
Korrektúra -
1. A szedésrõl javítás céljából készített, majd szabványos jelekkel kijavított levonat.
2. A szedési hibák kijavítása.
3. Szerzõi korrektúra esetén az egyébként helyesen szedett szöveg megváltoztatása.
Korrektúrajelek - A nyomóforma elõállításakor egy-egy részfolyamat befejeztével levonatot kell készíteni. A levonaton jelölni kell a nyomóforma hibáit, hogy azok a következõ mûvelet végzése elõtt kijavíthatók legyenek. A korrektor által jelölt hibák pontosan a ~kel javíthatók. A jelölések az MSZ 3491-71 Korrektúrajelek és alkalmazásuk címû szabványban vannak rögzítve.
Kronológia - Idõrendi adattár.
Kurrens - Kisbetû.
Kurzív - A betûtípus dõlt fajtája.
Lénia - A táblázatok szedéséhez, élõfejekhez stb. használatos vonal, amelynek vastagságát tipográfiai pontban adják meg (egypontos finom, egypontos fekete, szaggatott, pontozott, félkövér, kövér stb.).
Leporelló - Vastag kartonlapokból készült, harmonikaszerûen szétnyitható képeskönyv, gyermekkönyv.
Levonat - Az a nyomat, amely a kész kizárt és kikötött szedésrõl készül korrigálás céljára.
Nemnyomó elemek - A nyomóforma mindazon részei, amelyek nem festékezõdvén, a nyomóhordozót eredeti állapotában hagyják (betûváll, ûrtöltõ): - magasnyomtatásnál a nyomófelületnél alacsonyabbak; - mélynyomtatásnál a rákel (festéklehúzó kés) biztosítja, hogy ne festékezõdjenek; - ofszetnyomtatásnál a hidrofillé kezelt nyomóforma felülete biztosítja a festékmentes felületet.
Marginális - A szedéstükrön kívül, az oldalak margóján elhelyezett cím vagy magyarázó jegyzet, megjegyzés.
Metodika - Az alkalmazott eljárások, technikák bemutatása.
Metodológia - A kutatás módszertana, azaz az alkalmazott módszerek elméleti szintû tárgyalása.
Mutató (index) - Tudományos mûvek, szakkönyvek, tankönyvek egyik járulékos része. A betûrendes szójegyzék neve, amely megkönnyíti az anyagban való eligazodást. A mutató típusai a névmutató, a tárgymutató, a földrajzi mutató és az évmutató.
Pagina (oldal) - A könyv lapjainak egyik felülete, lehet homlokoldal (rektó) vagy hátoldal (verzó). A könyv terjedelmének alapegysége.
Paginázás = oldalszámozás.
Periodikum - - idõszaki kiadvány.
Revízió - A nyomtatás elõtti utolsó ellenõrzés: az imprimatúrában jelölt javítások végrehajtásának és a kilövés helyességének megállapítása.
Sorozatcímoldal - A címnegyed második oldala, amely a sorozatcímet, ha van, az alsorozatcímet, a sorozatszámot és a sorozatszerkesztõk nevét, esetleg a sorozatban megjelent kötetek címét és sorszámát tartalmazza.
Szedés - Régen kézzel (kézi szedés) vagy géppel (gépi szedés) végzett szedõtermi tevékenység, amelynek végterméke az ólom szedésforma volt. A kézi, illetve a gépi szedést a fényszedés váltotta föl. A számítógépes szedésen a kiadói kézirat számítógépbe történõ beírását értjük.
Szedéstükör - A könyv oldalaira megállapított szedési felület, amelynek magasságát és szélességét ciceróban adjuk meg. Az élõfej a szedéstükrön belül, míg az oldalszámok azon kívül vannak. Széljegyzetek, kifutó képek is kerülhetnek a szedéstükrön kívülre.
Szennycím - Szûkebb értelemben a címnegyed eldõ oldalán található cím, amely nem feltétlenül azonos a fõcímmel (pl. annak rövidítése). Tágabb értelemben minden olyan cím (pl. fejezetcím), amely különálló oldalra, azaz szennycímoldalra kerül.
Szennycímoldal - Szûkebb értelemben a címnegyed elsõ oldala, amely a szennycímet tartalmazza. Tágabb értelemben olyan különálló oldal, amely kötetcímet vagy fejezetcímet tartalmaz.
Textus - - fõszöveg.
Tipográfia -
1. Nyomdászat.
2. Nyomdai úton sokszorosított közlés, gondolatrögzítés. Technikáját a szedés koronként elfogadott szabályai és elvei határozzák meg.
3. Régebben könyvnyomtató mûhely.
4. Nyomtatványok szöveg- és képanyagának elrendezése, ennek megtervezése, teljes kialakítása (tipografizálás).
5. A könyv tervezésében és szedésében alkalmazott eszközök összessége.
Tipometria - A szedésben használt egységes méretrendszer. Alapegysége a tipográfiai pont, amely a Didot-rendszerben a méter 2660-ad része (1 mm = 2,66 pont; 1 tipográfiai pont = 0,376 mm). Az Angliában használt mértékegység a pica.
Vakanyag - --nemnyomó elemek
Vákát oldal - Nyomtalanul, üresen hagyott oldal a könyvben.
Verzál - Nagybetû.
Vésés - Valamilyen felület megmunkálása nyomóelemek kialakítása, vagy hibák megszüntetése céljából. Manuális úton: acélmetszet, rézmetszet, pluszkorrektúra. Géppel: elektronikus vésés.
2009. január 13., kedd
2008. december 17., szerda
Photoshop turturials
1.
http://www.photoshoproadmap.com/Photoshop-blog/2008/07/09/dreamy-magical-and-lighting-effects-photoshop-tutorials/
2.
http://www.photoshoproadmap.com/
3.
http://outlawdesignblog.com/2008/top-10-photoshop-tutorial-websites/
4.
http://www.5min.com/Video/Learn-how-to-paint-digitally-Albert-Einstein-25311228
5.
http://www.worth1000.com/
http://www.photoshoproadmap.com/Photoshop-blog/2008/07/09/dreamy-magical-and-lighting-effects-photoshop-tutorials/
2.
http://www.photoshoproadmap.com/
3.
http://outlawdesignblog.com/2008/top-10-photoshop-tutorial-websites/
4.
http://www.5min.com/Video/Learn-how-to-paint-digitally-Albert-Einstein-25311228
5.
http://www.worth1000.com/
2008. december 4., csütörtök
KEPELEMZESI SZEMPONTOK
1. A kompozíció szerepe
nincsenek felesleges, zavaró részletek, a kép elrendezése világos, tisztán, egyértelműen mutatja a lényeget. Magunk is tapasztalhatjuk, hogy amikor lerajzolunk vagy lefestünk valamit, nem rajzolunk, festünk le minden kis részletet, hanem válogatunk, szelektálunk a részletek között. A néző szemét ugyanis vezetni kell. A művészi képen a festő a kompozíció segítségével a figyelmet a lényeges pontokra tereli. A kompoízíció a figyelem vezetését is szolgálja. Joggal írja Delacroix: "A festő művészete az, ha a figyelmet a lényegesre tudja irányítani."
A művész válogat a képelemek között. A fontosakat kiemeli, a lényegteleneket alárendeli. A kifejezés érdekében - a mondanivalótól függően - különféle eszközöket vesz igénybe.
2. A kiemelés eszközei
A kiemelés egyik ősi eszköze a hangsúlyozott vonal, különösen a vastag kontúr. Gondoljunk pl. a bizánci mozaikok alakjainak hangsúlyozott kontúrjaira vagy századunkban pl. a kalligráfiára, amely - mint látni fogjuk - elsősorban a vonalak kifejezőerejére épít.
3. A színek
kiemelő szerepének is nagy jelentősége van. Ismeretes, hogy a színek különféle pszichológiai hatást váltanak ki az emberből, a festő tehát számol a színek lélektani hatásával, és kompozíciójában ennek megfelelően alkalmazza azokat. Számol a színek kontraszthatásával is. Egyes absztrakt festők önmagukban a színeket, színhatásokat teszik kompozícióik főszereplőivé.
4. A fény
az egyik leghatásosabb kiemelési eszköz. A festő oda irányítja vele a néző szemét, ahová kívánja. Rembrandt például Titus portréján csak az olvasó fiú arcára és kezére bocsátott fényt, hogy ez vonja magára elsősorban a nézők figyelmét. Századunk modern festészeti törekvései a fény figyelemirányító szerepére viszonylag kevesebb példával szolgálnak.
5. A ritmus
fokozhatja a kifejezés erejét. Bizonyos mozdulatok ismétlődésének ugyanaz a szerepe a képzőművészetben, mint a refrénnek a költészetben. Az ismétlés kiemeli a főmotívumot. Szép példa rá Degas táncosnőinek ismétlődő mozdulata.
6. Az arány
a kiemelés ősi módja. Már az egyiptomiak is a kiemelés szándékával festették nagyobbra a fáraók alakját. Az arányok finom megválasztásának különösen nagy szerepe van az absztrakt konstruktivizmusnál. Kiemelni nemcsak az egyes képelemek nagyobb méretével lehet, hanem a részletek arányainak megváltoztatásával is. Az arányok finom eltolásával egészen más jelentéstartalmat kaphat egy kép.
Egyik leggyakoribb kiemelési eszköz a kontraszt. Az ellentétek, az ellentétes képelemek fokozzák egymás hatását. A fehér mellett pl. a szürke folt sötétebbnek hat.
7. A fény árnyék
A színkontrasztok lehetőségeit a modern festészeti irányzatok is messzemenően kiaknázzák. Egyes festészeti irányzatok felületi, fakturális kontrasztokat is alkalmaznak. A lényeget a nézőpont megfelelő megválasztásával és különböző optikai fogásokkal is ki lehet emelni.
nincsenek felesleges, zavaró részletek, a kép elrendezése világos, tisztán, egyértelműen mutatja a lényeget. Magunk is tapasztalhatjuk, hogy amikor lerajzolunk vagy lefestünk valamit, nem rajzolunk, festünk le minden kis részletet, hanem válogatunk, szelektálunk a részletek között. A néző szemét ugyanis vezetni kell. A művészi képen a festő a kompozíció segítségével a figyelmet a lényeges pontokra tereli. A kompoízíció a figyelem vezetését is szolgálja. Joggal írja Delacroix: "A festő művészete az, ha a figyelmet a lényegesre tudja irányítani."
A művész válogat a képelemek között. A fontosakat kiemeli, a lényegteleneket alárendeli. A kifejezés érdekében - a mondanivalótól függően - különféle eszközöket vesz igénybe.
2. A kiemelés eszközei
A kiemelés egyik ősi eszköze a hangsúlyozott vonal, különösen a vastag kontúr. Gondoljunk pl. a bizánci mozaikok alakjainak hangsúlyozott kontúrjaira vagy századunkban pl. a kalligráfiára, amely - mint látni fogjuk - elsősorban a vonalak kifejezőerejére épít.
3. A színek
kiemelő szerepének is nagy jelentősége van. Ismeretes, hogy a színek különféle pszichológiai hatást váltanak ki az emberből, a festő tehát számol a színek lélektani hatásával, és kompozíciójában ennek megfelelően alkalmazza azokat. Számol a színek kontraszthatásával is. Egyes absztrakt festők önmagukban a színeket, színhatásokat teszik kompozícióik főszereplőivé.
4. A fény
az egyik leghatásosabb kiemelési eszköz. A festő oda irányítja vele a néző szemét, ahová kívánja. Rembrandt például Titus portréján csak az olvasó fiú arcára és kezére bocsátott fényt, hogy ez vonja magára elsősorban a nézők figyelmét. Századunk modern festészeti törekvései a fény figyelemirányító szerepére viszonylag kevesebb példával szolgálnak.
5. A ritmus
fokozhatja a kifejezés erejét. Bizonyos mozdulatok ismétlődésének ugyanaz a szerepe a képzőművészetben, mint a refrénnek a költészetben. Az ismétlés kiemeli a főmotívumot. Szép példa rá Degas táncosnőinek ismétlődő mozdulata.
6. Az arány
a kiemelés ősi módja. Már az egyiptomiak is a kiemelés szándékával festették nagyobbra a fáraók alakját. Az arányok finom megválasztásának különösen nagy szerepe van az absztrakt konstruktivizmusnál. Kiemelni nemcsak az egyes képelemek nagyobb méretével lehet, hanem a részletek arányainak megváltoztatásával is. Az arányok finom eltolásával egészen más jelentéstartalmat kaphat egy kép.
Egyik leggyakoribb kiemelési eszköz a kontraszt. Az ellentétek, az ellentétes képelemek fokozzák egymás hatását. A fehér mellett pl. a szürke folt sötétebbnek hat.
7. A fény árnyék
A színkontrasztok lehetőségeit a modern festészeti irányzatok is messzemenően kiaknázzák. Egyes festészeti irányzatok felületi, fakturális kontrasztokat is alkalmaznak. A lényeget a nézőpont megfelelő megválasztásával és különböző optikai fogásokkal is ki lehet emelni.
MUTARGYLISTA / OSKOR
ŐSKOR
1. Stonehenge, bronzkor
2. Őskori lakóházak (pl. (Çatal-Hüyük, Jerichó, Harappa, Mohendzso-Daro), Kr. e. 6000 k.
3. Willendorfi Vénusz, felső paleolitikum, Kr. e. 30 000 k. (Bécs, Naturhistorisches Museum)
4. Lausseli Vénusz (kő dombormű), felső paleolitikum, Kr. e. 30 000 k. (Franciaország)
5. Szegvár-Tűzkövesi „Sarlós isten”, újkőkor - Tiszai kultúra, (Szentes, Koszta József Múzeum)
6. Szkíta aranyszarvas Zöldhalompusztáról, vaskor Kr. e. 400 k. (Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum) (=MNM)
7. Őskori barlangfestmények (lascaux-i, altamirai), felső paleolitikum Kr. e. 15 000 k.
1. Stonehenge, bronzkor
2. Őskori lakóházak (pl. (Çatal-Hüyük, Jerichó, Harappa, Mohendzso-Daro), Kr. e. 6000 k.
3. Willendorfi Vénusz, felső paleolitikum, Kr. e. 30 000 k. (Bécs, Naturhistorisches Museum)
4. Lausseli Vénusz (kő dombormű), felső paleolitikum, Kr. e. 30 000 k. (Franciaország)
5. Szegvár-Tűzkövesi „Sarlós isten”, újkőkor - Tiszai kultúra, (Szentes, Koszta József Múzeum)
6. Szkíta aranyszarvas Zöldhalompusztáról, vaskor Kr. e. 400 k. (Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum) (=MNM)
7. Őskori barlangfestmények (lascaux-i, altamirai), felső paleolitikum Kr. e. 15 000 k.
MUTARGYLISTA / OKORI EGYIPTOM
ÓKORI EGYIPTOM
8. Gizai piramisegyüttes - kül. Kheopsz fáraó piramisa, óbirodalom, Kr. e. 2600-2500 k.
9. Ámon-Ré-templom, középbirodalom, Kr. e. XVI-XII. sz. Karnak
10. II. Ramszesz sziklatemploma, újbirodalom, Kr. e. 1300 k. Abu-Szimbel
11. Írnok (festett mészkő), óbirodalom, Kr. e. III. ée. (Párizs, Louvre)
12. Falusi bíró, óbirodalom, Kr. e. III. ée. (Kairó, Egyiptomi Múzeum)
13. Nofretete fejszobra, Kr. e. 1360 k. (Berlin, Staatliche Museen - Charlottenburg)
14. Anubisz szobra, Tutenchamon sírjából, Kr. e. 1340 k. (Kairó, Egyiptomi Múzeum)
15. Echnaton fáraó családjával (kő dombormű), Aton kultusz, Kr. e. 1360 k. (Berlin, Staatliche Museen)
16. Medumi ludak (falfestmény), óbirodalom, Kr. e. 2550 k. (Kairó, Egyiptomi Múzeum)
17. Halastó, thébai sír (falfestmény), Kr. e. 1400 k. (London, British Museum)
18. „Fáraó vadászaton”, thébai (falfestmény), Kr. e. XIV. sz. (London, British Museum)
19. Tutenchamon arany halotti maszkja, Kr. e. 1340 k. (Kairó, Egyiptomi Múzeum)
20. Bútorok Tutenchamon sírleletéből (pl. Tutenchamon fáraó trónusa), Kr. e. XIV. sz. (Kairó, Egyiptomi Múzeum)
8. Gizai piramisegyüttes - kül. Kheopsz fáraó piramisa, óbirodalom, Kr. e. 2600-2500 k.
9. Ámon-Ré-templom, középbirodalom, Kr. e. XVI-XII. sz. Karnak
10. II. Ramszesz sziklatemploma, újbirodalom, Kr. e. 1300 k. Abu-Szimbel
11. Írnok (festett mészkő), óbirodalom, Kr. e. III. ée. (Párizs, Louvre)
12. Falusi bíró, óbirodalom, Kr. e. III. ée. (Kairó, Egyiptomi Múzeum)
13. Nofretete fejszobra, Kr. e. 1360 k. (Berlin, Staatliche Museen - Charlottenburg)
14. Anubisz szobra, Tutenchamon sírjából, Kr. e. 1340 k. (Kairó, Egyiptomi Múzeum)
15. Echnaton fáraó családjával (kő dombormű), Aton kultusz, Kr. e. 1360 k. (Berlin, Staatliche Museen)
16. Medumi ludak (falfestmény), óbirodalom, Kr. e. 2550 k. (Kairó, Egyiptomi Múzeum)
17. Halastó, thébai sír (falfestmény), Kr. e. 1400 k. (London, British Museum)
18. „Fáraó vadászaton”, thébai (falfestmény), Kr. e. XIV. sz. (London, British Museum)
19. Tutenchamon arany halotti maszkja, Kr. e. 1340 k. (Kairó, Egyiptomi Múzeum)
20. Bútorok Tutenchamon sírleletéből (pl. Tutenchamon fáraó trónusa), Kr. e. XIV. sz. (Kairó, Egyiptomi Múzeum)
MUTARGYLISTA / OKORI MEZOPOTAMIA
ÓKORI MEZOPOTÁMIA
21. Zikkurat, Kr. e. 2000 e. Ur
22. Lamassu (kapuőrző démon), Kr. e. VIII. sz. (Berlin, Staatliche Museen)
23. Babiloni Istaar kapu, Kr. e. 570 k. (Berlin, Staatliche Museen)
24. Alabástrom női fej Urukból, Kr. e. 2800 k. (Bagdad, Irak Múzeum)
25. Bikafejes hárfa Urból, Kr. e. 2500 k. (Bagdad, Irak Múzeum)
26. Gudea, Lagas uralkodója italáldozatot mutat be, Kr. e. 2120. (Párizs, Louvre)
27. Sumér ékírásos tábla (vagy pecsételőhenger), Kr. e. 2000 k. (London, British Museum)
21. Zikkurat, Kr. e. 2000 e. Ur
22. Lamassu (kapuőrző démon), Kr. e. VIII. sz. (Berlin, Staatliche Museen)
23. Babiloni Istaar kapu, Kr. e. 570 k. (Berlin, Staatliche Museen)
24. Alabástrom női fej Urukból, Kr. e. 2800 k. (Bagdad, Irak Múzeum)
25. Bikafejes hárfa Urból, Kr. e. 2500 k. (Bagdad, Irak Múzeum)
26. Gudea, Lagas uralkodója italáldozatot mutat be, Kr. e. 2120. (Párizs, Louvre)
27. Sumér ékírásos tábla (vagy pecsételőhenger), Kr. e. 2000 k. (London, British Museum)
MUTARGYLISTA / OKORI GOROGORSZAG
ÓKORI GÖRÖGORSZÁG
28. Knósszoszi palota, Kr. e. XVI. sz. Kréta
29. Mükénei fellegvár (kül.: Oroszlános kapu), Kr. e XIV-XIII. sz.
30. Parthenon - Pheidiasz, Kr. e. V. sz. Athén
31. Egy görög színház (pl. delphoi vagy epidauroszi színház)
32. Athéni akropolisz, Kr. e. 447-434. - kül. Niké-templom, Erechteion
33. Zeusz oltár, Kr. e. 180. (Berlin, Pergamon Múzeum)
34. Kurosz-szobor Athénból, Kr. e. 600 k. (New York, Metropolitan Museum)
35. Mürón: Diszkoszvető, Kr. e. 450 k. (Róma, Museo Vaticano)
36. Polükleitosz: Lándzsavivő, Kr. e. 450-440 k. (Nápoly, Museo Nazionale)
37. Praxitelész: Knidoszi Aphrodité, Kr. e. 350-340. (Róma, Museo Vaticano)
38. Delphoi kocsihajtó, Kr. e. 470 k. (Delphi Múzeum)
39. Szamothrakéi Niké, Kr. e. 200 k. (Párizs, Louvre)
40. (Rodoszi Athanadórosz, Agészandrosz és Polüdórosz): Laokoón Kr. e. II. sz. (Róma, Museo Vaticano)
41. Egy feketealakos vázakép (pl. Dionüszosz és bacchánsnők ábrázolással, Párizs, Bibliothčque Nationale)
42. Egy vörösalakos vázakép (pl. Orvietói kehelykratér Héraklész és társai, Párizs, Louvre)
43. Pergamoni Héphaiszteón padlómozaikja, Kr. e. 150 k. (Berlin, Staatliche Museen)
28. Knósszoszi palota, Kr. e. XVI. sz. Kréta
29. Mükénei fellegvár (kül.: Oroszlános kapu), Kr. e XIV-XIII. sz.
30. Parthenon - Pheidiasz, Kr. e. V. sz. Athén
31. Egy görög színház (pl. delphoi vagy epidauroszi színház)
32. Athéni akropolisz, Kr. e. 447-434. - kül. Niké-templom, Erechteion
33. Zeusz oltár, Kr. e. 180. (Berlin, Pergamon Múzeum)
34. Kurosz-szobor Athénból, Kr. e. 600 k. (New York, Metropolitan Museum)
35. Mürón: Diszkoszvető, Kr. e. 450 k. (Róma, Museo Vaticano)
36. Polükleitosz: Lándzsavivő, Kr. e. 450-440 k. (Nápoly, Museo Nazionale)
37. Praxitelész: Knidoszi Aphrodité, Kr. e. 350-340. (Róma, Museo Vaticano)
38. Delphoi kocsihajtó, Kr. e. 470 k. (Delphi Múzeum)
39. Szamothrakéi Niké, Kr. e. 200 k. (Párizs, Louvre)
40. (Rodoszi Athanadórosz, Agészandrosz és Polüdórosz): Laokoón Kr. e. II. sz. (Róma, Museo Vaticano)
41. Egy feketealakos vázakép (pl. Dionüszosz és bacchánsnők ábrázolással, Párizs, Bibliothčque Nationale)
42. Egy vörösalakos vázakép (pl. Orvietói kehelykratér Héraklész és társai, Párizs, Louvre)
43. Pergamoni Héphaiszteón padlómozaikja, Kr. e. 150 k. (Berlin, Staatliche Museen)
MUTARGYLISTA / ETRUSZK, ROMAI
ETRUSZK, RÓMAI
44. Etruszk sírszarkofág házaspár portréjával, Kr. e. 625. (Róma, Museo Nazionale, Villa Giulia)
45. Colosseum, 70-90. Róma
46. Pantheon, 118-128 k. Róma
47. Vettiusok háza, I. sz. Pompei
48. „Vesta-templom”, I. sz. Róma
49. Római vízvezeték (pl. Segovia, Nimes)
50. Forum Romanum rekonstrukció
51. Traianus oszlopa, 110 k. Róma
52. Constantinus diadalíve, 312-315 k. Róma
53. Augustus szobra, I. sz. Róma
54. Marcus Aurelius bronz lovasszobra, 170 k. (Róma, Museo Capitolino)
55. Egy római portrészobor (pl. Caligula, Brutus, Vespasianus, Constantinus)
56. A Misztérium villa falfestmény (egy részlete), Kr. e. I. sz. 2/3.
44. Etruszk sírszarkofág házaspár portréjával, Kr. e. 625. (Róma, Museo Nazionale, Villa Giulia)
45. Colosseum, 70-90. Róma
46. Pantheon, 118-128 k. Róma
47. Vettiusok háza, I. sz. Pompei
48. „Vesta-templom”, I. sz. Róma
49. Római vízvezeték (pl. Segovia, Nimes)
50. Forum Romanum rekonstrukció
51. Traianus oszlopa, 110 k. Róma
52. Constantinus diadalíve, 312-315 k. Róma
53. Augustus szobra, I. sz. Róma
54. Marcus Aurelius bronz lovasszobra, 170 k. (Róma, Museo Capitolino)
55. Egy római portrészobor (pl. Caligula, Brutus, Vespasianus, Constantinus)
56. A Misztérium villa falfestmény (egy részlete), Kr. e. I. sz. 2/3.
MUTARGYLISTA / KORAKERESZTENY
KORAKERESZTÉNY
57. Santa Sabina, 422-432. Róma
58. San Apollinare in Classe és mozaikjai, VI. sz. Ravenna
59. Palotakápolna, 805. Aachen
60. Jó pásztor, mozaik, V. sz. Ravenna, Galla Placidia
61. Durrow-i Kódex, 7. sz. vagy a Kellsi kódex, VIII. sz. (Dublin, Trinity College)
57. Santa Sabina, 422-432. Róma
58. San Apollinare in Classe és mozaikjai, VI. sz. Ravenna
59. Palotakápolna, 805. Aachen
60. Jó pásztor, mozaik, V. sz. Ravenna, Galla Placidia
61. Durrow-i Kódex, 7. sz. vagy a Kellsi kódex, VIII. sz. (Dublin, Trinity College)
MUTARGYLISTA / NEPVANDORLAS KORA
NÉPVÁNDORLÁS KORA
62. Galgóci tarsolylemez, X. sz. (MNM)
63. Nagyszentmiklósi kincs, 800 k. (Bécs, Kunsthistorisches Museum)
64. Sankt galleni kolostor tervrajza 830 k. (Sankt Gallen, könyvtár)
65. Szarmata korongos fibula, III. sz. (MNM)
66. Germán sasfibula, VI. sz. (Nürnberg, Germanisches Nationalmuseum)
67. Avar szíjvég (pl. klárafalvi - Szeged, Móra Ferenc Múzeum)
68. Fejedelmi szablya markolata (Attila kard) X. sz. (Bécs, Schatzkammer)
69. Honfoglaló magyarok öltözete, rekonstrukció (MNM)
62. Galgóci tarsolylemez, X. sz. (MNM)
63. Nagyszentmiklósi kincs, 800 k. (Bécs, Kunsthistorisches Museum)
64. Sankt galleni kolostor tervrajza 830 k. (Sankt Gallen, könyvtár)
65. Szarmata korongos fibula, III. sz. (MNM)
66. Germán sasfibula, VI. sz. (Nürnberg, Germanisches Nationalmuseum)
67. Avar szíjvég (pl. klárafalvi - Szeged, Móra Ferenc Múzeum)
68. Fejedelmi szablya markolata (Attila kard) X. sz. (Bécs, Schatzkammer)
69. Honfoglaló magyarok öltözete, rekonstrukció (MNM)
MUTARGYLISTA / BIZANC
BIZÁNC
70. Hagia Sophia, VI. sz. Konstantinápoly
71. San Vitale, 532-547. és mozaikjai, 574 k. Ravenna
72. Szófia Székesegyház, XI. sz. Kijev
73. Nikopeia Istenanya, X. sz. (Velence, San Marco)
74. Trónoló Istenanya, 1280 k. (Washington, National Gallery of Art)
75. (Andrej) Rubljov: Szentháromság, 1430 k. (Moszkva, Tretyakovszkaja Galerija)
76. Sztaurotéka, X. sz. (Limburg, Székesegyházi Kincstár)
70. Hagia Sophia, VI. sz. Konstantinápoly
71. San Vitale, 532-547. és mozaikjai, 574 k. Ravenna
72. Szófia Székesegyház, XI. sz. Kijev
73. Nikopeia Istenanya, X. sz. (Velence, San Marco)
74. Trónoló Istenanya, 1280 k. (Washington, National Gallery of Art)
75. (Andrej) Rubljov: Szentháromság, 1430 k. (Moszkva, Tretyakovszkaja Galerija)
76. Sztaurotéka, X. sz. (Limburg, Székesegyházi Kincstár)
MUTARGYLISTA / ROMANTIKA
ROMANTIKA
77. Maria Laach, bencés templom, XI-XIII. sz. (Koblenz mellett)
78. Pisai dóm, XI-XIII. sz.
79. Pontigny-i ciszterci templom, 1140-1170.
80. Szt. Mihály-templom, 1033. Hildesheim
81. Bencés apátsági templom, XIII. sz. Ják
82. Ciszterci templom, XIII. sz. eleje, Bélapátfalva
83. Csempeszkopácsi plébániatemplom, XIII. sz. 2/2
84. Szent István szarkofágja, XI. sz. (Székesfehérvár, István Király Múzeum)
85. Háromkirályok dombormű, XII. sz. a pisai dóm bronzkapujáról
86. Maiestas Domini, 1123 k. Clemente apszisából (Barcelona, Katalán Múzeum)
87. Koronázási palást, XI. sz. (MNM)
88. Bayeux-i kárpit, 1080 k. (Bayeux, Bibliothéque Municipale)
89. Magyar Szent Korona, XI-XIII. sz. (Parlament, Budapest)
90. Királyfej Kalocsáról, XIII. sz. (Budapest, Magyar Nemzeti Galéria = MNG)
91. Winchesteri biblia (H-iniciálé), 1150-1160. (Winchester, Cathedral Library)
77. Maria Laach, bencés templom, XI-XIII. sz. (Koblenz mellett)
78. Pisai dóm, XI-XIII. sz.
79. Pontigny-i ciszterci templom, 1140-1170.
80. Szt. Mihály-templom, 1033. Hildesheim
81. Bencés apátsági templom, XIII. sz. Ják
82. Ciszterci templom, XIII. sz. eleje, Bélapátfalva
83. Csempeszkopácsi plébániatemplom, XIII. sz. 2/2
84. Szent István szarkofágja, XI. sz. (Székesfehérvár, István Király Múzeum)
85. Háromkirályok dombormű, XII. sz. a pisai dóm bronzkapujáról
86. Maiestas Domini, 1123 k. Clemente apszisából (Barcelona, Katalán Múzeum)
87. Koronázási palást, XI. sz. (MNM)
88. Bayeux-i kárpit, 1080 k. (Bayeux, Bibliothéque Municipale)
89. Magyar Szent Korona, XI-XIII. sz. (Parlament, Budapest)
90. Királyfej Kalocsáról, XIII. sz. (Budapest, Magyar Nemzeti Galéria = MNG)
91. Winchesteri biblia (H-iniciálé), 1150-1160. (Winchester, Cathedral Library)
MUTARGYLISTA / GOTIKA
GÓTIKA
92. Párizsi Notre Dame, 1163-1250.
93. Amiens-i székesegyház, 1236-(1389)
94. Chartres-i székesegyház, 1194-1220.
95. Ca d’Oro palota, XV. sz. Velence
96. Cambridge-i King’s College Chapel 1446-1515.
97. Szent Vitus székesegyház, XIV. sz. Prága
98. Nyírbátori (ma) református templom, XV. sz. vége
99. Veleméri templom, XIV. sz.
100. Vajdahunyad vár, XV. sz. Vajdahunyad
101. Utolsó ítélet, XV. sz. 1/2. Kassa, Szent Erzsébet-templom északi kapuzata
102. Uta és Ekkehard szobra, 1250. Naumburg, dóm
103. Veit Stoss: Mária oltár, 1477-1483 k. Krakkó, Mária-templom
104. Kolozsvári Márton és György: Szent György, bronz, 1373. (Prága, Národni Galeri)
105. Chartres-i katedrális üvegablakai (pl. Mária halála), XIII. sz.
106. Cimabue: Trónoló Madonna, XIII. sz. vége (Firenze, Uffizi)
107. Giotto: Szent Ferenc élete, freskósorozat, XIII. sz. vége (Assisi, San Francesco)
108. Simone Martini, Lippo Memmi: Angyali Üdvözlet, 1323. (Firenze, Uffizi)
109. Kolozsvári Tamás: Kálvária, 1427. (Esztergom, Keresztény Múzeum)
110. M. S. Mester: Selmecbányai oltárképei, 1508. kül. Mária és Erzsébet találkozása (MNG)
111. Lőcsei Pál: Lőcsei Szent Jakab-templom főoltára, 1508-1517.
112. Wilton diptichon, 1400 k. (London, National Gallery)
113. Avignoni Pietŕ, XV. sz. (Párizs, Louvre)
114. Limbourg fivérek: Május, Berry herceg hóráskönyvéből, 1410 k. (Chantilly, Musée Condée)
115. Magyar Anjou Legendárium, XIV. sz. 1/2 (Róma, Museo Vaticano; New York, Morgan Library;
Szentpétervár, Ermitázs)
116. Képes Krónika, 1360 k. (Budapest, Országos Széchényi Könyvtár = OSZK)
117. Szent László fejereklyetartó, 1425 e. (Győr, Székesegyház)
118. Suki-kehely, XV. sz. közepe (Esztergom, Főszékesegyházi Kincstár)
119. Az egyszarvú legendája, gobelinsorozat, (Párizs, Musée Cluny)
120. Szent László legenda, 1420-as é. (Kakaslomnic)
121. Muránói üvegtárgy (pl. Baldovierik esküvői edénye) XV. sz. (Murano, Üvegmúzeum)
92. Párizsi Notre Dame, 1163-1250.
93. Amiens-i székesegyház, 1236-(1389)
94. Chartres-i székesegyház, 1194-1220.
95. Ca d’Oro palota, XV. sz. Velence
96. Cambridge-i King’s College Chapel 1446-1515.
97. Szent Vitus székesegyház, XIV. sz. Prága
98. Nyírbátori (ma) református templom, XV. sz. vége
99. Veleméri templom, XIV. sz.
100. Vajdahunyad vár, XV. sz. Vajdahunyad
101. Utolsó ítélet, XV. sz. 1/2. Kassa, Szent Erzsébet-templom északi kapuzata
102. Uta és Ekkehard szobra, 1250. Naumburg, dóm
103. Veit Stoss: Mária oltár, 1477-1483 k. Krakkó, Mária-templom
104. Kolozsvári Márton és György: Szent György, bronz, 1373. (Prága, Národni Galeri)
105. Chartres-i katedrális üvegablakai (pl. Mária halála), XIII. sz.
106. Cimabue: Trónoló Madonna, XIII. sz. vége (Firenze, Uffizi)
107. Giotto: Szent Ferenc élete, freskósorozat, XIII. sz. vége (Assisi, San Francesco)
108. Simone Martini, Lippo Memmi: Angyali Üdvözlet, 1323. (Firenze, Uffizi)
109. Kolozsvári Tamás: Kálvária, 1427. (Esztergom, Keresztény Múzeum)
110. M. S. Mester: Selmecbányai oltárképei, 1508. kül. Mária és Erzsébet találkozása (MNG)
111. Lőcsei Pál: Lőcsei Szent Jakab-templom főoltára, 1508-1517.
112. Wilton diptichon, 1400 k. (London, National Gallery)
113. Avignoni Pietŕ, XV. sz. (Párizs, Louvre)
114. Limbourg fivérek: Május, Berry herceg hóráskönyvéből, 1410 k. (Chantilly, Musée Condée)
115. Magyar Anjou Legendárium, XIV. sz. 1/2 (Róma, Museo Vaticano; New York, Morgan Library;
Szentpétervár, Ermitázs)
116. Képes Krónika, 1360 k. (Budapest, Országos Széchényi Könyvtár = OSZK)
117. Szent László fejereklyetartó, 1425 e. (Győr, Székesegyház)
118. Suki-kehely, XV. sz. közepe (Esztergom, Főszékesegyházi Kincstár)
119. Az egyszarvú legendája, gobelinsorozat, (Párizs, Musée Cluny)
120. Szent László legenda, 1420-as é. (Kakaslomnic)
121. Muránói üvegtárgy (pl. Baldovierik esküvői edénye) XV. sz. (Murano, Üvegmúzeum)
MUTARGYLISTA / RENESZANSZ
RENESZÁNSZ
122. Santa Maria del Fiore, 1296-1436. Firenze
123. (Filippo) Brunelleschi: Ospedale degli Innocenti, 1421 k. Firenze
124. (Benedetto) da Maiano - Cronaca: Palazzo Strozzi, 1498-1508. Firenze
125. (Donato) Bramante: Tempietto 1502-1505 k. Róma (San Pietro in Montorio kolostor)
126. (Andrea) Palladio: Villa Rotonda, 1550 u. Vicenza mellett
127. (Antonio da Sangallo)-Michelangelo: Palazzo Farnese, 1514-1550. Róma
128. Egy Loire menti reneszánsz kastély (pl. Chenanceaux, Chambord vagy Blois)
129. Vaszilij Blazsennij székesegyház, XVI. sz. Moszkva
130. Budai vár és királyi palota, XIV-XVI. sz. és XVIII. sz., XIX-XX. sz.
131. Visegrádi királyi palota, XIV-XV. sz.
132. Bakócz-kápolna, 1506-1507. Esztergom
133. Sárospataki vár, XVI-XVII. sz.
134. (Lorenzo) Ghiberti: A firenzei Battistero bronzkapuja (Porta del Paradiso), 1430-as é.
135. Donatello: Gattamelata lovasszobra, bronz, 1447-1453 k. (Padova)
136. (Andrea del) Verocchio: Colleoni zsoldosvezér lovasszobra, 1480-as é. (Velence)
137. Michelangelo (Buonarotti): Pietŕ, márvány, 1498. (Róma, San Pietro)
138. Michelangelo (Buonarotti): Dávid, 1504. (Firenze, Accademia)
139. Michelangelo (Buonarotti): Lorenzo Medici síremléke, 1525. (Firenze, San Lorenzo-templom sekrestyéje)
140. Donatello: Dávid, 1430-1435. (Firenze, Museo Nazionale)
141. Visegrádi Madonna, 1480 k. (Visegrád, Mátyás Király Múzeum)
142. Massaccio: Szentháromság, freskó, 1427 k. (Firenze, Santa Maria Novella)
143. Fra Angelico: Krisztus levétele a keresztről, 1437-1440. (Firenze, Museo San Marco)
144. Piero della Francesca: Krisztus ostorozása, 1470 k. (Urbino, Palazzo Ducale)
145. (Sandro) Botticelli: Vénusz születése, 1485 k. (Firenze, Uffizi)
146. (Carlo) Crivelli: Angyali üdvözlet, 1486. (London, National Gallery)
147. (Andrea) Mantegna: Pietŕ, 1506. (Milánó, Brera)
148. Leonardo (da Vinci): Utolsó vacsora, 1495-1497. (Milánó, Santa Maria delle Grazie kolostor refektóriuma)
149. Leonardo (da Vinci): Szent Anna harmadmagával, 1498. (London, National Gallery)
150. Leonardo (da Vinci): Mona Lisa, 1503-1505. (Párizs, Louvre)
151. Leonardo (da Vinci): Vázlatok az emberalak tanulmányozásához vagy más tanulmányrajz
152. Raffaello (Santi): Esterházy Madonna, 1507-1508. (Budapest, Szépművészeti Múzeum = SZM)
153. Raffaello (Santi): Athéni iskola, freskó, 1509-1510. (Vatikán, Stanza della Segnatura)
154. Michelangelo (Buonarroti): Utolsó ítélet, freskó, 1537-1541. Vatikán, (Capella Sistina)
155. Giorgione: A Vihar, 1506 k. (Velence, Accademia)
156. Tiziano (Vecellio): Urbinói Vénusz, 1538. (Firenze, Uffizi)
157. (Benvenuto) Cellini: Sótartó, 1543. (Bécs, Hofmuseum)
158. Nyírbátori stallum, 1511. (MNM)
159. (Jan) Van Eyck: Arnolfini házaspár, 1433. (London, National Gallery)
160. (Rogier) van der Weyden: Angyali üdvölet (Párizs, Louvre)
161. (Hugo) van der Goes: Portinari oltár, 1475 k. (Firenze, Uffizi)
162. (Hieronymus) Bosch: Szénásszekér, 1480-1485. (Madrid, Prado)
163. (Albrecht) Dürer: Önarckép, 1498. (Madrid, Prado)
164. (Albrecht) Dürer: Melankólia, rézmetszet, 1514. (Berlin, Staatliche Museen)
165. (Mathias) Grünewald: Keresztrefeszítés az isenheimi oltárról, 1515. (Colmar, Múzeum)
166. ifj. (Hans) Holbein: (Jean de Dinteville és Georges de Selve) francia követek képmása, 1533. (London, National
Gallery)
167. Id. (Pieter) Bruegel: Téli vadászat, 1565. (Bécs, Kunsthistorisches Museum)
168. Id. (Pieter) Bruegel: Parasztlakodalom, 1567. (Bécs, Kunsthistorisches Museum)
169. El Greco: Krisztus az olajfák hegyén, 1579 u. (SZM)
170. (Angelo) Bronzino: Toledói Eleonóra, XVI. sz. vége (Firenze, Uffizi)
122. Santa Maria del Fiore, 1296-1436. Firenze
123. (Filippo) Brunelleschi: Ospedale degli Innocenti, 1421 k. Firenze
124. (Benedetto) da Maiano - Cronaca: Palazzo Strozzi, 1498-1508. Firenze
125. (Donato) Bramante: Tempietto 1502-1505 k. Róma (San Pietro in Montorio kolostor)
126. (Andrea) Palladio: Villa Rotonda, 1550 u. Vicenza mellett
127. (Antonio da Sangallo)-Michelangelo: Palazzo Farnese, 1514-1550. Róma
128. Egy Loire menti reneszánsz kastély (pl. Chenanceaux, Chambord vagy Blois)
129. Vaszilij Blazsennij székesegyház, XVI. sz. Moszkva
130. Budai vár és királyi palota, XIV-XVI. sz. és XVIII. sz., XIX-XX. sz.
131. Visegrádi királyi palota, XIV-XV. sz.
132. Bakócz-kápolna, 1506-1507. Esztergom
133. Sárospataki vár, XVI-XVII. sz.
134. (Lorenzo) Ghiberti: A firenzei Battistero bronzkapuja (Porta del Paradiso), 1430-as é.
135. Donatello: Gattamelata lovasszobra, bronz, 1447-1453 k. (Padova)
136. (Andrea del) Verocchio: Colleoni zsoldosvezér lovasszobra, 1480-as é. (Velence)
137. Michelangelo (Buonarotti): Pietŕ, márvány, 1498. (Róma, San Pietro)
138. Michelangelo (Buonarotti): Dávid, 1504. (Firenze, Accademia)
139. Michelangelo (Buonarotti): Lorenzo Medici síremléke, 1525. (Firenze, San Lorenzo-templom sekrestyéje)
140. Donatello: Dávid, 1430-1435. (Firenze, Museo Nazionale)
141. Visegrádi Madonna, 1480 k. (Visegrád, Mátyás Király Múzeum)
142. Massaccio: Szentháromság, freskó, 1427 k. (Firenze, Santa Maria Novella)
143. Fra Angelico: Krisztus levétele a keresztről, 1437-1440. (Firenze, Museo San Marco)
144. Piero della Francesca: Krisztus ostorozása, 1470 k. (Urbino, Palazzo Ducale)
145. (Sandro) Botticelli: Vénusz születése, 1485 k. (Firenze, Uffizi)
146. (Carlo) Crivelli: Angyali üdvözlet, 1486. (London, National Gallery)
147. (Andrea) Mantegna: Pietŕ, 1506. (Milánó, Brera)
148. Leonardo (da Vinci): Utolsó vacsora, 1495-1497. (Milánó, Santa Maria delle Grazie kolostor refektóriuma)
149. Leonardo (da Vinci): Szent Anna harmadmagával, 1498. (London, National Gallery)
150. Leonardo (da Vinci): Mona Lisa, 1503-1505. (Párizs, Louvre)
151. Leonardo (da Vinci): Vázlatok az emberalak tanulmányozásához vagy más tanulmányrajz
152. Raffaello (Santi): Esterházy Madonna, 1507-1508. (Budapest, Szépművészeti Múzeum = SZM)
153. Raffaello (Santi): Athéni iskola, freskó, 1509-1510. (Vatikán, Stanza della Segnatura)
154. Michelangelo (Buonarroti): Utolsó ítélet, freskó, 1537-1541. Vatikán, (Capella Sistina)
155. Giorgione: A Vihar, 1506 k. (Velence, Accademia)
156. Tiziano (Vecellio): Urbinói Vénusz, 1538. (Firenze, Uffizi)
157. (Benvenuto) Cellini: Sótartó, 1543. (Bécs, Hofmuseum)
158. Nyírbátori stallum, 1511. (MNM)
159. (Jan) Van Eyck: Arnolfini házaspár, 1433. (London, National Gallery)
160. (Rogier) van der Weyden: Angyali üdvölet (Párizs, Louvre)
161. (Hugo) van der Goes: Portinari oltár, 1475 k. (Firenze, Uffizi)
162. (Hieronymus) Bosch: Szénásszekér, 1480-1485. (Madrid, Prado)
163. (Albrecht) Dürer: Önarckép, 1498. (Madrid, Prado)
164. (Albrecht) Dürer: Melankólia, rézmetszet, 1514. (Berlin, Staatliche Museen)
165. (Mathias) Grünewald: Keresztrefeszítés az isenheimi oltárról, 1515. (Colmar, Múzeum)
166. ifj. (Hans) Holbein: (Jean de Dinteville és Georges de Selve) francia követek képmása, 1533. (London, National
Gallery)
167. Id. (Pieter) Bruegel: Téli vadászat, 1565. (Bécs, Kunsthistorisches Museum)
168. Id. (Pieter) Bruegel: Parasztlakodalom, 1567. (Bécs, Kunsthistorisches Museum)
169. El Greco: Krisztus az olajfák hegyén, 1579 u. (SZM)
170. (Angelo) Bronzino: Toledói Eleonóra, XVI. sz. vége (Firenze, Uffizi)
MUTARGYLISTA / BAROKK
BAROKK
171. Giacomo della Porta: Il Gesú homlokzata, XVI. sz. vége Róma
172. (Lorenzo) Bernini: Szent Péter tér, 1656-tól Róma
173. (Francesco) Borromini: San Carlo alle Quattro Fontane, 1667. Róma
174. (Jules Hardouin)-Mansart: A Versailles-i palota, 1678 u.
175. Melki bencés apátság, 1702-től
176. Drezdai Zwinger, 1711-1722.
177. Győri karmelita templom, 1721-1729.
178. Esterházy-kastély, XVIII. sz. Fertőd
179. Santa Maria-templom, XVIII. sz. Mexikó
180. Fellner Jakab: Líceum 1764. Eger
181. (Lorenzo) Bernini: Szent Teréz extázisa, márvány, 1647-1652. (Róma, S. Maria della Vittoria)
182. (Georg Raphael) Donner: Szent Márton és a koldus, 1735. (Pozsony, Szt. Márton plébániatemplom
főoltára)
183. (Pieter Pauwel) Rubens: Amazonok harca, 1618. (München, Alte Pinakothek)
184. Rembrandt (Harmensz van Rijn): A lövészegylet kivonulása (Éjjeli őrjárat), 1642. (Amsterdam, Rijksmuseum)
185. Rembrandt (Harmensz van Rijn): A három kereszt (rézkarc), 1662.
186. Rembrandt (Harmensz van Rijn): Önarckép, 1665. (Köln, Wallraf Richartz-Museum)
187. (Diego) Velazquez: Breda átadása, 1635-1636. (Madrid, Prado)
188. (Diego) Velazquez: Udvarhölgyek, 1656-1657. (Madrid, Prado)
189. Vermeer van Delft: Festő és modellje, 1665-1670. (Bécs, Kunsthistorisches Museum)
190. (Michelangelo da) Caravaggio: Szent Pál megtérése, 1660 k. (Róma, S. Maria del Popolo)
191. (Georges de) La Tour: A születés, XVII. sz. 1/2. (Rennes, Musée de Beaux Arts)
192. (Andrea) Pozzo: Szent Ignác megdicsőülése, 1691-1694. Róma, San Ignazio mennyezetfreskója
193. Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc, 1712. (MNG)
194. (Giovanni Battista) Tiepolo: Freskó a würtzburgi érseki palotából, 1753.
195. (Franz Anton) Maulbertsch: A pásztorok imádása, 1758. (Sümeg, r. k. plébániatemplom)
196. (Franz) Sigrist: A négy fakultás, 1781. Eger, Líceum
197. Chippendale bútorok 1740-1780. (pl. könyvszekrény vagy szék fonadékos háttámlával)
171. Giacomo della Porta: Il Gesú homlokzata, XVI. sz. vége Róma
172. (Lorenzo) Bernini: Szent Péter tér, 1656-tól Róma
173. (Francesco) Borromini: San Carlo alle Quattro Fontane, 1667. Róma
174. (Jules Hardouin)-Mansart: A Versailles-i palota, 1678 u.
175. Melki bencés apátság, 1702-től
176. Drezdai Zwinger, 1711-1722.
177. Győri karmelita templom, 1721-1729.
178. Esterházy-kastély, XVIII. sz. Fertőd
179. Santa Maria-templom, XVIII. sz. Mexikó
180. Fellner Jakab: Líceum 1764. Eger
181. (Lorenzo) Bernini: Szent Teréz extázisa, márvány, 1647-1652. (Róma, S. Maria della Vittoria)
182. (Georg Raphael) Donner: Szent Márton és a koldus, 1735. (Pozsony, Szt. Márton plébániatemplom
főoltára)
183. (Pieter Pauwel) Rubens: Amazonok harca, 1618. (München, Alte Pinakothek)
184. Rembrandt (Harmensz van Rijn): A lövészegylet kivonulása (Éjjeli őrjárat), 1642. (Amsterdam, Rijksmuseum)
185. Rembrandt (Harmensz van Rijn): A három kereszt (rézkarc), 1662.
186. Rembrandt (Harmensz van Rijn): Önarckép, 1665. (Köln, Wallraf Richartz-Museum)
187. (Diego) Velazquez: Breda átadása, 1635-1636. (Madrid, Prado)
188. (Diego) Velazquez: Udvarhölgyek, 1656-1657. (Madrid, Prado)
189. Vermeer van Delft: Festő és modellje, 1665-1670. (Bécs, Kunsthistorisches Museum)
190. (Michelangelo da) Caravaggio: Szent Pál megtérése, 1660 k. (Róma, S. Maria del Popolo)
191. (Georges de) La Tour: A születés, XVII. sz. 1/2. (Rennes, Musée de Beaux Arts)
192. (Andrea) Pozzo: Szent Ignác megdicsőülése, 1691-1694. Róma, San Ignazio mennyezetfreskója
193. Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc, 1712. (MNG)
194. (Giovanni Battista) Tiepolo: Freskó a würtzburgi érseki palotából, 1753.
195. (Franz Anton) Maulbertsch: A pásztorok imádása, 1758. (Sümeg, r. k. plébániatemplom)
196. (Franz) Sigrist: A négy fakultás, 1781. Eger, Líceum
197. Chippendale bútorok 1740-1780. (pl. könyvszekrény vagy szék fonadékos háttámlával)
MUTARGYLISTA / KLASSZICIZMUS
KLASSZICIZMUS
198. British Museum, 1823-1844. London
199. Péchy Mihály: Nagytemplom 1805-1821. Debrecen
200. Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, 1837-1847. Budapest
201. Hild József: Főszékesegyház, 1839-1856. Esztergom
202. (Antonio) Canova: Mária Krisztina főhercegnő síremléke, 1789-1805. (Bécs, Augustinerkirche)
203. Ferenczy István: A szépmesterségek kezdetei (Pásztorlányka), 1820-1822. (MNG)
204. (Jacques-Louis) David: A Horatiusok esküje, 1784. (Párizs, Louvre)
205. (Jean Auguste-Dominique) Ingres: A nagy odaliszk, 1814. (Párizs, Louvre)
206. Id. Markó Károly: Visegrád, 1828. (MNG)
207. Egy Wedgwood kerámia a XIX. sz. elejéről (pl. váza, 1805. London, Victoria & Albert Museum)
208. Copf stílusú bútorok (pl. kétajtós szekrény 1790 k. vagy felnyitható öltözőasztal XVIII. sz. vége, Budapest,
Iparművészeti Múzeum)
198. British Museum, 1823-1844. London
199. Péchy Mihály: Nagytemplom 1805-1821. Debrecen
200. Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, 1837-1847. Budapest
201. Hild József: Főszékesegyház, 1839-1856. Esztergom
202. (Antonio) Canova: Mária Krisztina főhercegnő síremléke, 1789-1805. (Bécs, Augustinerkirche)
203. Ferenczy István: A szépmesterségek kezdetei (Pásztorlányka), 1820-1822. (MNG)
204. (Jacques-Louis) David: A Horatiusok esküje, 1784. (Párizs, Louvre)
205. (Jean Auguste-Dominique) Ingres: A nagy odaliszk, 1814. (Párizs, Louvre)
206. Id. Markó Károly: Visegrád, 1828. (MNG)
207. Egy Wedgwood kerámia a XIX. sz. elejéről (pl. váza, 1805. London, Victoria & Albert Museum)
208. Copf stílusú bútorok (pl. kétajtós szekrény 1790 k. vagy felnyitható öltözőasztal XVIII. sz. vége, Budapest,
Iparművészeti Múzeum)
MUTARGYLISTA / ROMANTIKA, REALIZMUS
ROMANTIKA, REALIZMUS
209. Parlament, 1840-1865. London
210. Kristálypalota 1851. - Londoni világkiállítás fotója
211. Operaház, 1860-1875. Párizs
212. (Alexander) Eiffel: Eiffel-torony, 1889. Párizs
213. Feszl Frigyes: Vigadó, 1859-1865. Budapest
214. Ybl Miklós: Operaház, 1875-1884. Budapest
215. Steindl Imre: Országház, 1885-1894. Budapest
216. A budavári Nagyboldogasszony plébániatemplom (Mátyás-templom), XIII-XV. sz. - 1874-1896. Schulek
Frigyes - restaurálás
217. (Francois) Rude: Marseillaise, 1836. Párizs
218. Izsó Miklós: Táncoló paraszt, terrakotta, 1870. (MNG)
219. (Fancisco) Goya: 1808. május 3. 1814. (Madrid, Prado)
220. (Caspar David) Friedrich: Vándor a ködtenger felett, 1818 k. (Hamburg, Kunsthalle)
221. (Théodore) Gérciault: A Medúza tutaja, 1818-1819. (Párizs, Louvre)
222. (William) Blake: A teremtő, 1826. (Manchester, Whiteworth Gallery)
223. (Eugčne) Delacroix: A szabadság vezeti a népet, 1831. (Párizs, Louvre)
224. (William) Turner: Gőzhajó a hóviharban, 1842. (London, Tate Gallery)
225. (Pavel Andrejevics) Fedotov: Leánykérőben, 1848. (Moszkva, Tretyakovszkaja Galerija)
226. (Gustave) Courbet: Bonjour Monsieur Courbet, 1854. (Montpellier, Musée Fabre)
227. (Jean-François) Millet: Kalászszedők, 1857. (Párizs, Louvre)
228. (Ilja) Repin: Hajóvontatók a Volgán, 1873. (Szentpétervár, Russzkij Muzej)
229. Borsos József: Nemzetőr, 1848. (MNG)
230. Madarász Viktor: Hunyadi László siratása, 1859. (MNG)
231. Székely Bertalan: Egri nők, 1867. (MNG)
232. Munkácsy Mihály: Tépéscsinálók, 1871. (MNG)
233. Szinyei Merse Pál: Majális, 1873. (MNG)
234. Barabás Miklós: Bittó Istvánné, 1874. (MNG)
235. Paál László: Út a fontenebleau-i erdőben, 1876. (MNG)
236. Zichy Mihály: Illusztráció a „Hídavatás”-hoz, 1877 u. (MNG)
237. Benczúr Gyula: Buda visszafoglalása, 1896. (MNG)
238. Lotz Károly: A zene apoteózisa, 1883-1884. (Budapest, Operaház mennyezetképe)
209. Parlament, 1840-1865. London
210. Kristálypalota 1851. - Londoni világkiállítás fotója
211. Operaház, 1860-1875. Párizs
212. (Alexander) Eiffel: Eiffel-torony, 1889. Párizs
213. Feszl Frigyes: Vigadó, 1859-1865. Budapest
214. Ybl Miklós: Operaház, 1875-1884. Budapest
215. Steindl Imre: Országház, 1885-1894. Budapest
216. A budavári Nagyboldogasszony plébániatemplom (Mátyás-templom), XIII-XV. sz. - 1874-1896. Schulek
Frigyes - restaurálás
217. (Francois) Rude: Marseillaise, 1836. Párizs
218. Izsó Miklós: Táncoló paraszt, terrakotta, 1870. (MNG)
219. (Fancisco) Goya: 1808. május 3. 1814. (Madrid, Prado)
220. (Caspar David) Friedrich: Vándor a ködtenger felett, 1818 k. (Hamburg, Kunsthalle)
221. (Théodore) Gérciault: A Medúza tutaja, 1818-1819. (Párizs, Louvre)
222. (William) Blake: A teremtő, 1826. (Manchester, Whiteworth Gallery)
223. (Eugčne) Delacroix: A szabadság vezeti a népet, 1831. (Párizs, Louvre)
224. (William) Turner: Gőzhajó a hóviharban, 1842. (London, Tate Gallery)
225. (Pavel Andrejevics) Fedotov: Leánykérőben, 1848. (Moszkva, Tretyakovszkaja Galerija)
226. (Gustave) Courbet: Bonjour Monsieur Courbet, 1854. (Montpellier, Musée Fabre)
227. (Jean-François) Millet: Kalászszedők, 1857. (Párizs, Louvre)
228. (Ilja) Repin: Hajóvontatók a Volgán, 1873. (Szentpétervár, Russzkij Muzej)
229. Borsos József: Nemzetőr, 1848. (MNG)
230. Madarász Viktor: Hunyadi László siratása, 1859. (MNG)
231. Székely Bertalan: Egri nők, 1867. (MNG)
232. Munkácsy Mihály: Tépéscsinálók, 1871. (MNG)
233. Szinyei Merse Pál: Majális, 1873. (MNG)
234. Barabás Miklós: Bittó Istvánné, 1874. (MNG)
235. Paál László: Út a fontenebleau-i erdőben, 1876. (MNG)
236. Zichy Mihály: Illusztráció a „Hídavatás”-hoz, 1877 u. (MNG)
237. Benczúr Gyula: Buda visszafoglalása, 1896. (MNG)
238. Lotz Károly: A zene apoteózisa, 1883-1884. (Budapest, Operaház mennyezetképe)
MUTARGYLISTA / IMPRESSZIONIZMUS, POSZTIMPRESSZIONIZMUS
IMPRESSZIONIZMUS, POSZTIMPRESSZIONIZMUS
239. (Edouard) Manet: Reggeli a szabadban, 1863. (Párizs, Louvre)
240. (Edouard) Manet: Claude Monet csónakműtermében fest (A bárka), 1874. (München, Neue Pinakothek)
241. (Claude) Monet: A felkelő nap impressziója, 1872. (Párizs, Louvre)
242. (Edgar) Degas: Balettiskola, 1874. (Párizs, Louvre)
243. (Auguste) Renoir: A Moulin de la Galette, 1876. (New York, J. H. Whitney Gyűjtemény)
244. (Georges) Seurat: Vasárnap délután, 1884-1886.
245. (Paul) Cézanne: Mont-Sainte-Victoire, 1885-1887. (London, Courtauld Institute)
246. (Paul) Cézanne: Csendélet korsóval és gyümölcsökkel, 1887-1895. (Oslo, Nationalgalerie)
247. (Vincent) van Gogh: Önarckép, 1890. (Párizs, Jeu de Paume)
248. (Vincent) van Gogh: Út ciprusokkal (Országút éjjel), 1890. (Otterlo, Kröller-Müller Gyűtemény)
249. (Paul) Gauguin: Mi újság? (Tahiti nők) 1892. (Drezda, Gemaldegalerie Neue Meister)
239. (Edouard) Manet: Reggeli a szabadban, 1863. (Párizs, Louvre)
240. (Edouard) Manet: Claude Monet csónakműtermében fest (A bárka), 1874. (München, Neue Pinakothek)
241. (Claude) Monet: A felkelő nap impressziója, 1872. (Párizs, Louvre)
242. (Edgar) Degas: Balettiskola, 1874. (Párizs, Louvre)
243. (Auguste) Renoir: A Moulin de la Galette, 1876. (New York, J. H. Whitney Gyűjtemény)
244. (Georges) Seurat: Vasárnap délután, 1884-1886.
245. (Paul) Cézanne: Mont-Sainte-Victoire, 1885-1887. (London, Courtauld Institute)
246. (Paul) Cézanne: Csendélet korsóval és gyümölcsökkel, 1887-1895. (Oslo, Nationalgalerie)
247. (Vincent) van Gogh: Önarckép, 1890. (Párizs, Jeu de Paume)
248. (Vincent) van Gogh: Út ciprusokkal (Országút éjjel), 1890. (Otterlo, Kröller-Müller Gyűtemény)
249. (Paul) Gauguin: Mi újság? (Tahiti nők) 1892. (Drezda, Gemaldegalerie Neue Meister)
MUTARGYLISTA / EKLEKTIKA, SZECESSZIO, SZIMBOLIZMUS
EKLEKTIKA, SZECESSZIÓ, SZIMBOLIZMUS
250. (William) Morris-(Philip) Webb: Vörös ház, 1859. London
251. (Antonio) Gaudi: Sagrada Familia, 1884-től Barcelona
252. (Victor) Horta: Tassel-ház, 1892-1893. Brüsszel
253. (Charles Rennie) Mackintosh: Glasgow-i Művészeti Iskola, 1898 k.
254. (Joseph-Maria) Olbrich: A bécsi szecesszió épülete, 1898-1899. Bécs
255. Lechner Ödön: Postatakarékpénztár, 1899-1902. Budapest
256. Schikedanz Albert: Szépművészeti Múzeum, 1899-1906. Budapest
257. Kós Károly-Zrumecky Dezső: Madárház, 1908-1909. Budapesti Állatkert
258. Medgyaszay István: rákosmulyadi r. k. templom, 1910.
259. (Auguste) Rodin: A csók, 1894. Párizs, Rodin Múzeum
260. Fadrusz János: Mátyás király emlékmű, 1895-1902. Kolozsvár
261. Mednyánszky László: Csavargófej, 1908-1910. (MNG)
262. (Edward) Burne-Jones: A rémfej, 1887. (Stuttgart, Staatsgalerie)
263. (Henri de) Toulouse-Lautrec: Ezek a hölgyek, 1895. (SZM)
264. (Henri de) Toulouse-Lautrec: Jane Avril (litográfia), 1893. (Albi, Musée d’Albi)
265. (Gustav) Klimt: Judith, 1901. (Bécs, Österreichische Galerie)
266. (Edvard) Munch: Sikoly, 1893.
267. (Amadeo) Modigliani: Leányfej (Jeanne Hébuterne arcképe szemből), 1918. (Bern, mgt.)
268. Rippl-Rónai József: Kalitkás nő, 1892. (MNG)
269. Ferenczy Károly: Madárdal, 1893. (MNG)
270. Gulácsy Lajos: A varázsló kertje, 1904. (MNG)
271. Csontváry Kosztka Tivadar: Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban, 1907. (MNG)
272. Csontváry Kosztka Tivadar: Taormina, (MNG)
273. Csók István: A keresztapa reggelije, 1932. (MNG)
274. Rippl-Rónai József-Róth Miksa: Az Ernst Múzeum üvegablaka, 1912. Budapest
275. Thonet bútorok, 1851-től (pl. Thonet hajlított hintaszéktípusa 1860 vagy Thonet kerek ülésű standard széke,
1859. évi típus)
276. Henry van de Velde bútorai (pl. szecessziós szék és asztal 1895-ből)
277. A pécsi Zsolnay gyár egy tárgya a századfordulóról
250. (William) Morris-(Philip) Webb: Vörös ház, 1859. London
251. (Antonio) Gaudi: Sagrada Familia, 1884-től Barcelona
252. (Victor) Horta: Tassel-ház, 1892-1893. Brüsszel
253. (Charles Rennie) Mackintosh: Glasgow-i Művészeti Iskola, 1898 k.
254. (Joseph-Maria) Olbrich: A bécsi szecesszió épülete, 1898-1899. Bécs
255. Lechner Ödön: Postatakarékpénztár, 1899-1902. Budapest
256. Schikedanz Albert: Szépművészeti Múzeum, 1899-1906. Budapest
257. Kós Károly-Zrumecky Dezső: Madárház, 1908-1909. Budapesti Állatkert
258. Medgyaszay István: rákosmulyadi r. k. templom, 1910.
259. (Auguste) Rodin: A csók, 1894. Párizs, Rodin Múzeum
260. Fadrusz János: Mátyás király emlékmű, 1895-1902. Kolozsvár
261. Mednyánszky László: Csavargófej, 1908-1910. (MNG)
262. (Edward) Burne-Jones: A rémfej, 1887. (Stuttgart, Staatsgalerie)
263. (Henri de) Toulouse-Lautrec: Ezek a hölgyek, 1895. (SZM)
264. (Henri de) Toulouse-Lautrec: Jane Avril (litográfia), 1893. (Albi, Musée d’Albi)
265. (Gustav) Klimt: Judith, 1901. (Bécs, Österreichische Galerie)
266. (Edvard) Munch: Sikoly, 1893.
267. (Amadeo) Modigliani: Leányfej (Jeanne Hébuterne arcképe szemből), 1918. (Bern, mgt.)
268. Rippl-Rónai József: Kalitkás nő, 1892. (MNG)
269. Ferenczy Károly: Madárdal, 1893. (MNG)
270. Gulácsy Lajos: A varázsló kertje, 1904. (MNG)
271. Csontváry Kosztka Tivadar: Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban, 1907. (MNG)
272. Csontváry Kosztka Tivadar: Taormina, (MNG)
273. Csók István: A keresztapa reggelije, 1932. (MNG)
274. Rippl-Rónai József-Róth Miksa: Az Ernst Múzeum üvegablaka, 1912. Budapest
275. Thonet bútorok, 1851-től (pl. Thonet hajlított hintaszéktípusa 1860 vagy Thonet kerek ülésű standard széke,
1859. évi típus)
276. Henry van de Velde bútorai (pl. szecessziós szék és asztal 1895-ből)
277. A pécsi Zsolnay gyár egy tárgya a századfordulóról
MUTARGYLISTA / A XX.SZAZAD ELSO FELE
XX. SZÁZAD ELSŐ FELE
278. (Louis) Sullivan: Carson, Pirie és Scott áruház, 1899-1904. Chichago
279. (Peter) Behrens: Hoechst festékgyár, 1920-1925. Berlin
280. (Walter) Gropius: A Bauhaus központi épülete, 1925-1926. Dessau
281. (Gerrit Thomas) Rietveld: Schroeder-ház, 1924. Utrecht
282. (Frank Lloyd) Wright: Vízesésház, 1936. Bear Run (Pennsylvania)
283. Hajós Alfréd: Margitszigeti Sportuszoda, 1930. Budapest
284. Molnár Farkas: Társasház, 1936. Budapest
285. (Maurice de) Vlaminck: A vörös fák, 1906. (Párizs, Musée National d’Art Moderne)
286. (Henri) Matisse: A vörös desszert, 1908. (Szentpétervár, Ermitázs)
287. (Pablo) Picasso: Az avignoni kisasszonyok, 1907. (New York, Museum of Modern Art)
288. (Pablo) Picasso: Guernica, 1937. (Barcelona)
289. (Georges) Braque: A portugál nő, 1911. (Basel, Kunstmuseum)
290. (Jean) Gris: Kávéházi csomag, kollázs, 1914. (Ulm, Museum)
291. (Umberto) Boccioni: Az izmok dinamizmusa, bronz, 1913. (New York, Museum of Modern Art)
292. (Marcel) Duchamp: Lépcsőn lemenő akt, 1912. (Philadelphia, Museum of Modern Art)
293. (Marcel) Duchamp: Forrás, 1917. (elveszett)
294. (Franz) Marc: A kék ló, 1911. (München, Lenbachhaus)
295. (Constantin) Brancusi: Alvó Múzsa, 1916. (Párizs, Musée d’Art Moderne)
296. (Vaszilij) Kandinszkij: Sárga, piros, kék, 1925. (Párizs, Nina Kandinszkij Gyűjtemény)
297. (Paul) Klee: Őszi hely, akvarell, 1921. (magántulajdon)
298. (Kazimir) Malevics: Vörös négyzet, 1914. (Szentpétervár, Russzkij Muzej)
299. (Piet) Mondrian: Kompozíció: Szürke struktúra színes síkokkal, 1918. (Zürich, Max Bill Gyűjtemény)
300. (Man) Ray: Lautréaumont mondásának illusztrációja, a Minotaure folyóiratból, 1933.
301. (Marc) Chagall: Az én kis falum, 1911. (New York, Museum of Modern Art)
302. (René) Magritte: A szóhasználat I. Ez nem pipa, 1928-1929. (New York, mggy.)
303. (Méret) Oppenheim: Prémes csésze, 1936. (New York, Museum of Modern Art)
304. (Salvador) Dali: A polgárháború előérzete, 1936. (Philadelphia Museum of Art)
305. Nemes Lampérth József: Háttal álló női akt, 1916. (Budapest, MNG)
306. Kassák Lajos: Képarchitektúra, fametszet, 1922. (Pécs, Janus Pannonius Múzeum)
307. Moholy-Nagy László: Fényrekvizítum, 1922-1930. (Eindhoven, Stedelijk van Abbe Museum)
308. Szőnyi István: Zebegényi temetés, 1928. (Zebegény, Szőnyi Múzeum)
309. Bernáth Aurél: Tél, 1929. (mgt.)
310. Derkovits Gyula: Viharban, 1931. (mgt.)
311. Medgyessy Ferenc: Anya, 1932. (MNG)
312. Vajda Lajos: Ezüst gnóm, 1940. (MNG)
313. Egry József: Napfelkelte, 1940. (MNG)
314. Bauhaus-ban tervezett tárgy (pl. Brauer Marcel: „funkcionalista” szék 1922 vagy csőszék 1926)
278. (Louis) Sullivan: Carson, Pirie és Scott áruház, 1899-1904. Chichago
279. (Peter) Behrens: Hoechst festékgyár, 1920-1925. Berlin
280. (Walter) Gropius: A Bauhaus központi épülete, 1925-1926. Dessau
281. (Gerrit Thomas) Rietveld: Schroeder-ház, 1924. Utrecht
282. (Frank Lloyd) Wright: Vízesésház, 1936. Bear Run (Pennsylvania)
283. Hajós Alfréd: Margitszigeti Sportuszoda, 1930. Budapest
284. Molnár Farkas: Társasház, 1936. Budapest
285. (Maurice de) Vlaminck: A vörös fák, 1906. (Párizs, Musée National d’Art Moderne)
286. (Henri) Matisse: A vörös desszert, 1908. (Szentpétervár, Ermitázs)
287. (Pablo) Picasso: Az avignoni kisasszonyok, 1907. (New York, Museum of Modern Art)
288. (Pablo) Picasso: Guernica, 1937. (Barcelona)
289. (Georges) Braque: A portugál nő, 1911. (Basel, Kunstmuseum)
290. (Jean) Gris: Kávéházi csomag, kollázs, 1914. (Ulm, Museum)
291. (Umberto) Boccioni: Az izmok dinamizmusa, bronz, 1913. (New York, Museum of Modern Art)
292. (Marcel) Duchamp: Lépcsőn lemenő akt, 1912. (Philadelphia, Museum of Modern Art)
293. (Marcel) Duchamp: Forrás, 1917. (elveszett)
294. (Franz) Marc: A kék ló, 1911. (München, Lenbachhaus)
295. (Constantin) Brancusi: Alvó Múzsa, 1916. (Párizs, Musée d’Art Moderne)
296. (Vaszilij) Kandinszkij: Sárga, piros, kék, 1925. (Párizs, Nina Kandinszkij Gyűjtemény)
297. (Paul) Klee: Őszi hely, akvarell, 1921. (magántulajdon)
298. (Kazimir) Malevics: Vörös négyzet, 1914. (Szentpétervár, Russzkij Muzej)
299. (Piet) Mondrian: Kompozíció: Szürke struktúra színes síkokkal, 1918. (Zürich, Max Bill Gyűjtemény)
300. (Man) Ray: Lautréaumont mondásának illusztrációja, a Minotaure folyóiratból, 1933.
301. (Marc) Chagall: Az én kis falum, 1911. (New York, Museum of Modern Art)
302. (René) Magritte: A szóhasználat I. Ez nem pipa, 1928-1929. (New York, mggy.)
303. (Méret) Oppenheim: Prémes csésze, 1936. (New York, Museum of Modern Art)
304. (Salvador) Dali: A polgárháború előérzete, 1936. (Philadelphia Museum of Art)
305. Nemes Lampérth József: Háttal álló női akt, 1916. (Budapest, MNG)
306. Kassák Lajos: Képarchitektúra, fametszet, 1922. (Pécs, Janus Pannonius Múzeum)
307. Moholy-Nagy László: Fényrekvizítum, 1922-1930. (Eindhoven, Stedelijk van Abbe Museum)
308. Szőnyi István: Zebegényi temetés, 1928. (Zebegény, Szőnyi Múzeum)
309. Bernáth Aurél: Tél, 1929. (mgt.)
310. Derkovits Gyula: Viharban, 1931. (mgt.)
311. Medgyessy Ferenc: Anya, 1932. (MNG)
312. Vajda Lajos: Ezüst gnóm, 1940. (MNG)
313. Egry József: Napfelkelte, 1940. (MNG)
314. Bauhaus-ban tervezett tárgy (pl. Brauer Marcel: „funkcionalista” szék 1922 vagy csőszék 1926)
MUTARGYLISTA / A XX.SZAZAD MASODIK FELE
A XX. SZÁZAD MÁSODIK FELE
315. Le Corbusier: Ronchamp-i kápolna, 1955.
316. (Alvar) Aalto: Községháza, 1949-1953. Säynätsalo
317. (Pier Luigi) Nervi: Sportcsarnok, 1956-1957. Róma
318. (Frank Lloyd) Wright: Guggenheim Múzeum, 1946-1958. New York
319. (Tange) Kenzo: Olimpiai csarnokok, 1964. Tokio
320.(Renzo Piano - Richard Rogers): Pompidou központ, 1971-1977. Párizs
321. (Friedrich) Hundertwasser: Bécsi (Löwengassei) lakóház, 1980-1982. Bécs
322. Makovecz Imre: A Művelődés Háza, 1976-1982. Sárospatak
323. (Marino) Marini: Ló és lovas, fa, 1949-1950. (Zürich, Krayenbühl Gyűjtemény)
324. (Alberto) Giacometti: Az erdő (bronz), 1950. (Duisburg, Wilhelm Lehmbruck Gyűjtemény)
325. (Henry) Moore: Kétrészes fekvő alak (bronz), 1959. (művész tulajdona)
326. (Jean) Tinguely: Kerekeim, 1960-1961. (Budapest, Ludwig Múzeum-Kortárs Művészeti Múzeum =
Ludwig)
327. (Joan) Miro: A hold fala, kerámia, 1960. (Párizs, UNESCO Palota kertje)
328. Somogyi József: Martinász, 1953. (Dunaújváros)
329. Borsos Miklós: Madár tojással, 1968.
330. Jovánovics György: Részlet a nagy Gilles-ből, 1967-1968. (mgt.)
331. Schaár Erzsébet: Az utca, 1974. (székesfehérvári kiállítás)
332. Varga Imre: Radnóti, 1969. (Mohács)
333. (Jackson) Pollock: No 14. 1948. (Westport, Connecticut, mggy.)
334. (Jean) Dubuffet: Metafizikus, 1950. (Winnetka-Illinois, mggy.)
335. (Francis) Bacon: Tanulmány Velázquez után: X. Ince pápa. 1953. (New York, mgt.)
336. (Jasper) Johns: Zászló narancsmezőben, 1957. (Köln, Wallraf Richart Museum)
337. (Roy) Liechtenstein: Tzing, 1962. (Darmstadt, Karl Ströher gyűjtemény)
338. (Andy) Warhol: Elvis, 1964. (Toronto, Art Gallery of Ontario)
339. (Rober) Rauschenberg: Turkey, 1965. (Darmstadt, Karl Ströher gyűjtemény)
340. Kepes György: Programozott fényjátékterv a bostoni kikötő számára, 1965-1967
341. (Victor) Vasarely egy op-art műve
342. (Nam June) Paik: Integrálzongora, 1958-1963. (Bécs, Museum Moderner Kunst)
343. (Frank) Stella: Lake City, 1960-1961. (Düsseldorf, Kunstmuseum)
344. (Allan) Kaprow: Háztartás, 1964. Happening (fotódokumentáció)
345. (Joseph) Kosuth: Egy és három szék, 1965.
346. (Joseph) Beuys: Főáram, 1967. Darmsadt (akció fotódokumentáció)
347. Szentjóby Tamás: Hülő víz, 1965. (mggy.)
348. Keserü Ilona: Forma, 1969. (mgt.)
349. Kondor Béla: Rajz, 1969. (Győr, Kolozsváry gyűjtemény)
350. Lakner László: Mosoly, 1969. (Budapest, Kiscelli Múzeum)
351. Pauer Gyula: Pszeudo, 1970. (mgt.)
352. Christo: Völgyzáró függöny, 1970-1972. (Colorado)
353. Haraszty István: Kalitka, 1973. (Székesfehérvár, István Király Múzeum)
354. (Claes) Oldenburg: Ruhacsíptető, acél, 1974. (USA, mggy.)
355. Erdély Miklós: Hűség, 1979.
356. (Cindy) Sherman: Cím nélküli állókép 48., 1979.
357. Ujházi Péter: Cirkusz, 1980. (Budapest, Ludwig)
358. Bak Imre: Ismert történet II., 1984. vagy Tao 1993. (Budapest, Ludwig)
359. Bukta Imre: Hajnali szabad permetezés, 1985. (Budapest, Ludwig)
360. ef. Zámbó István: Új magyar népművészet II. 1987. (Budapest, Ludwig)
361. Mauer Dóra: Hommage ŕ Joseph Hoffmann, 1990. (Budapest, Ludwig)
362. (Barbara) Kruger: A tested csatatér, 1989.
363. Fehér László: Kútbanéző, 1989. (Budapest, Ludwig)
364. (Rebecca) Horn: Concert for Anarchy, 1994 e.
365. Németh Ilona: Elementáris objekt, 1996.
366. Gerber Pál: Te egy kiválasztott vagy, 1996.
315. Le Corbusier: Ronchamp-i kápolna, 1955.
316. (Alvar) Aalto: Községháza, 1949-1953. Säynätsalo
317. (Pier Luigi) Nervi: Sportcsarnok, 1956-1957. Róma
318. (Frank Lloyd) Wright: Guggenheim Múzeum, 1946-1958. New York
319. (Tange) Kenzo: Olimpiai csarnokok, 1964. Tokio
320.(Renzo Piano - Richard Rogers): Pompidou központ, 1971-1977. Párizs
321. (Friedrich) Hundertwasser: Bécsi (Löwengassei) lakóház, 1980-1982. Bécs
322. Makovecz Imre: A Művelődés Háza, 1976-1982. Sárospatak
323. (Marino) Marini: Ló és lovas, fa, 1949-1950. (Zürich, Krayenbühl Gyűjtemény)
324. (Alberto) Giacometti: Az erdő (bronz), 1950. (Duisburg, Wilhelm Lehmbruck Gyűjtemény)
325. (Henry) Moore: Kétrészes fekvő alak (bronz), 1959. (művész tulajdona)
326. (Jean) Tinguely: Kerekeim, 1960-1961. (Budapest, Ludwig Múzeum-Kortárs Művészeti Múzeum =
Ludwig)
327. (Joan) Miro: A hold fala, kerámia, 1960. (Párizs, UNESCO Palota kertje)
328. Somogyi József: Martinász, 1953. (Dunaújváros)
329. Borsos Miklós: Madár tojással, 1968.
330. Jovánovics György: Részlet a nagy Gilles-ből, 1967-1968. (mgt.)
331. Schaár Erzsébet: Az utca, 1974. (székesfehérvári kiállítás)
332. Varga Imre: Radnóti, 1969. (Mohács)
333. (Jackson) Pollock: No 14. 1948. (Westport, Connecticut, mggy.)
334. (Jean) Dubuffet: Metafizikus, 1950. (Winnetka-Illinois, mggy.)
335. (Francis) Bacon: Tanulmány Velázquez után: X. Ince pápa. 1953. (New York, mgt.)
336. (Jasper) Johns: Zászló narancsmezőben, 1957. (Köln, Wallraf Richart Museum)
337. (Roy) Liechtenstein: Tzing, 1962. (Darmstadt, Karl Ströher gyűjtemény)
338. (Andy) Warhol: Elvis, 1964. (Toronto, Art Gallery of Ontario)
339. (Rober) Rauschenberg: Turkey, 1965. (Darmstadt, Karl Ströher gyűjtemény)
340. Kepes György: Programozott fényjátékterv a bostoni kikötő számára, 1965-1967
341. (Victor) Vasarely egy op-art műve
342. (Nam June) Paik: Integrálzongora, 1958-1963. (Bécs, Museum Moderner Kunst)
343. (Frank) Stella: Lake City, 1960-1961. (Düsseldorf, Kunstmuseum)
344. (Allan) Kaprow: Háztartás, 1964. Happening (fotódokumentáció)
345. (Joseph) Kosuth: Egy és három szék, 1965.
346. (Joseph) Beuys: Főáram, 1967. Darmsadt (akció fotódokumentáció)
347. Szentjóby Tamás: Hülő víz, 1965. (mggy.)
348. Keserü Ilona: Forma, 1969. (mgt.)
349. Kondor Béla: Rajz, 1969. (Győr, Kolozsváry gyűjtemény)
350. Lakner László: Mosoly, 1969. (Budapest, Kiscelli Múzeum)
351. Pauer Gyula: Pszeudo, 1970. (mgt.)
352. Christo: Völgyzáró függöny, 1970-1972. (Colorado)
353. Haraszty István: Kalitka, 1973. (Székesfehérvár, István Király Múzeum)
354. (Claes) Oldenburg: Ruhacsíptető, acél, 1974. (USA, mggy.)
355. Erdély Miklós: Hűség, 1979.
356. (Cindy) Sherman: Cím nélküli állókép 48., 1979.
357. Ujházi Péter: Cirkusz, 1980. (Budapest, Ludwig)
358. Bak Imre: Ismert történet II., 1984. vagy Tao 1993. (Budapest, Ludwig)
359. Bukta Imre: Hajnali szabad permetezés, 1985. (Budapest, Ludwig)
360. ef. Zámbó István: Új magyar népművészet II. 1987. (Budapest, Ludwig)
361. Mauer Dóra: Hommage ŕ Joseph Hoffmann, 1990. (Budapest, Ludwig)
362. (Barbara) Kruger: A tested csatatér, 1989.
363. Fehér László: Kútbanéző, 1989. (Budapest, Ludwig)
364. (Rebecca) Horn: Concert for Anarchy, 1994 e.
365. Németh Ilona: Elementáris objekt, 1996.
366. Gerber Pál: Te egy kiválasztott vagy, 1996.
MUTARGYLISTA / FOTO
FOTÓ
367. (Eadward) Muybridge: Lovas fotók (1888 k.)
368. Moholy-Nagy László: Önarckép, (1922)
369. (Alexander) Rodcsenko: Telefonáló nő (1923)
370. (Man) Ray: Casati grófnő (1928)
371. Munkácsi Márton: Gyerekek (1928)
372. (Edward) Weston: Káposztalevél (1931)
373. (Andre) Kertész: Torzulás (sorozat), (1933)
374. (Henri) Cartier-Bresson:Vasárnap a Marne partján (1938)
375. (Robert) Capa: Kollaboránsnő Chartres-ból, (1944)
376. (Diane) Arbus: Vasárnap Brooklynban sétáló fiatal pár (1966)
377. (Richard) Avedon: Apám (1969 u.)
378. Escher Károly: Szénhordás
367. (Eadward) Muybridge: Lovas fotók (1888 k.)
368. Moholy-Nagy László: Önarckép, (1922)
369. (Alexander) Rodcsenko: Telefonáló nő (1923)
370. (Man) Ray: Casati grófnő (1928)
371. Munkácsi Márton: Gyerekek (1928)
372. (Edward) Weston: Káposztalevél (1931)
373. (Andre) Kertész: Torzulás (sorozat), (1933)
374. (Henri) Cartier-Bresson:Vasárnap a Marne partján (1938)
375. (Robert) Capa: Kollaboránsnő Chartres-ból, (1944)
376. (Diane) Arbus: Vasárnap Brooklynban sétáló fiatal pár (1966)
377. (Richard) Avedon: Apám (1969 u.)
378. Escher Károly: Szénhordás
MUTARGYLISTA / MAGYAR NEPMUVESZET
MAGYAR NÉPMŰVÉSZET
379. Dél-dunántúli tornácos ház alaprajza (XIX. sz.-ból)
380. Alföldi kontyosház (XIX. sz.-ból)
381. Egy szabadtéri néprajzi múzeum (pl. Szentendre, Hollókő, Göcsej)
382. Ácsolt láda Nógrád megyéből, Budapest, Néprajzi Múzeum (= NM) vagy Délkelet-Dunántúlról (Pécs, Janus
Pannonius Múzeum)
383. Festett láda Komárom, Csongrád vagy Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből (pl. a NM anyagából)
384. Király Zsiga: Tükrös spanyolozással (XIX. sz.) (NM)
385. Egy sárközi, egy somogyi és egy baranyai szőttes (párnahéj, párnavég, abrosz vagy komakendő) (pl. a NM
anyagából)
386. „Táblás”, vörös-fekete gyapjú szőttes Sóváradról (Románia) (Budapest, NM)
387. „Ábrahámos”, hímzett párnavég Csík megyéből (Románia) (NM)
388. Cifraszűr Békés vagy Hajdú megyéből (pl. a NM anyagából)
389. Női ködmön Somogy, Békés vagy Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből (pl. a NM anyagából)
390. Egy csákvári cserépedény (kásástál, nagytál vagy korsó)
391. Egy-egy cserépedény (tál, fazék, butélia vagy butykos) Hódmezővásárhelyről vagy Tiszafüredről
392. Miskakancsó Mezőcsátról (1848.) (NM) vagy Miskakancsó Mezőtúrról (NM)
379. Dél-dunántúli tornácos ház alaprajza (XIX. sz.-ból)
380. Alföldi kontyosház (XIX. sz.-ból)
381. Egy szabadtéri néprajzi múzeum (pl. Szentendre, Hollókő, Göcsej)
382. Ácsolt láda Nógrád megyéből, Budapest, Néprajzi Múzeum (= NM) vagy Délkelet-Dunántúlról (Pécs, Janus
Pannonius Múzeum)
383. Festett láda Komárom, Csongrád vagy Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből (pl. a NM anyagából)
384. Király Zsiga: Tükrös spanyolozással (XIX. sz.) (NM)
385. Egy sárközi, egy somogyi és egy baranyai szőttes (párnahéj, párnavég, abrosz vagy komakendő) (pl. a NM
anyagából)
386. „Táblás”, vörös-fekete gyapjú szőttes Sóváradról (Románia) (Budapest, NM)
387. „Ábrahámos”, hímzett párnavég Csík megyéből (Románia) (NM)
388. Cifraszűr Békés vagy Hajdú megyéből (pl. a NM anyagából)
389. Női ködmön Somogy, Békés vagy Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből (pl. a NM anyagából)
390. Egy csákvári cserépedény (kásástál, nagytál vagy korsó)
391. Egy-egy cserépedény (tál, fazék, butélia vagy butykos) Hódmezővásárhelyről vagy Tiszafüredről
392. Miskakancsó Mezőcsátról (1848.) (NM) vagy Miskakancsó Mezőtúrról (NM)
MUTARGYLISTA / EUROPAN KIVULI KULTURAK
EURÓPÁN KÍVÜLI KULTÚRÁK
393. Sziklarajzok Tassziliből (Kr. e. IV. ée.)
394. Nagy Zimbabve (XIV-XV. sz.) (Mozambik)
395. Táncmaszk Elefántcsontpartról
396. Ősszobor Indonéziából (NM)
397. Húsvét-szigeti kőszobrok (Polinézia)
398. Auszráliai kéregfestmény (NM)
399. Vadkanmaszk fából (Melanézia) (NM)
400. Bábfigura (Wayang - Indonéziából) (NM)
401. „Nazca vonalak”, Kr. e. 200-Kr. u. 350. (Peru)
402. Machu Picchu, XVI. sz. (Peru)
403. A Nap piramisa, IV-IX. sz. (Teotihuacan)
404. Nagy Jaguár-templom (maja), 300-900. (Tikál)
405. Halotti maszk IV-V. sz. (Teotihuacan, Párizs, Musée de l’Homme)
406. A Nap Köve (azték naptár) XV. sz. (Mexico City, Nemzeti Antropológiai Múzeum)
407. Totemoszlop Északnyugat-Amerikából (Drezda, Museum für Völkerkunde)
408. Puebló, 350-1300. Mesa Verde
409. Cordobai nagymecset (IX-X. sz.)
410. Kászim pasa dzsámija (1543-1546. Pécs)
411. Királyfürdő (1566-1587. Buda)
412. Gül Baba türbéje (Buda)
413. Kethüda-dzsámi, minaret (VIII. sz. Eger)
414. Ladik imaszőnyeg, 6 oszlopos (XVIII. sz. Budapest, Iparművészeti Múzeum)
415. Korán-lap (Arany Toll kalligráfiája), (1186. Dublin, Ch. Beatty Könyvtár)
416. Nagy Sztúpa (Kr. e. III-I. sz. Szancsi)
417. A 26. adzsantai barlangtemplom belseje (640 k.)
418. Radzsarani-templom (XI-XIII. sz. Bhuvanesvar, India)
419. Szúrja a Napisten, kősztéle (XIII. sz.)
420. Buddha Sákjamuni fej Gandharából (himalájai pala) (II-III. sz. Budapest, Hopp F. Keletázsiai Múzeum)
421. Siva Nataradzsa - Táncoló Siva (bronz) (XII-XIII. sz. Amszterdam, Museum van Aziatische Kunst)
422. Lótuszvirágot tartó bódhiszattva (falfestményrészlet) (az 1. számú adzsantai barlangtemplomból, 600-650 k.)
423. Rádzsput miniatúra (Krisna és Rádha a ligetben, XVIII. sz.)
424. Szteatitpecsételők az Indusvölgyi kultúrából (Új Delhi, National Museum)
425. Kínai Nagy Fal, Csin-dinasztia (Kr. e. VI-III. sz. 220-ig)
426. A „Tiltott város” - a pekingi császári palotaegyüttes részlete, a nagy csarnokkal, Ming- és Csing-korszak
427. Föld alatti folyosórendszer a kínai „cseréphadsereg”-gel (Csin-si Huang-ti császár sírjához), Kr. e. 220-210.
Lintong Hszian mellett
428. Temetkezési zászlókép selyem alapon (Ma-vang-tui 1. számú sír, Nyugati Hang-kor Kr. e. 206-Kr. u. 8.)
(Peking, Neue archaeologische Funde in China)
429. Buddha és kísérői a Gyémánt szutrából (fametszet) (868.) (London, British Museum)
430. Csien-lung: Porcelándoboz pecsétfestéknek (XVIII. sz.) (Budapest, IM)
431. Hórjudzsi buddhista templom Arany Csarnoka (VII. sz.) (Nara)
432. Részletek Kacura Rikju császári villa tavaskertjéből a Sókintei nevű teaházzal (XVII. sz. e.) (Kioto)
433. Kamakurai Nagy Buddha-szobor (XIII. sz.)
434. Kacusika Hokusai: Déli szél és szép idő. A Fudzsijama harminchat képe sorozatból (1823-1829.) (Tokió,
Heibonsha Publisher Ltd.)
435. No-maszk (XVI. sz.) (Tokió, Nemzeti Múzeum)
393. Sziklarajzok Tassziliből (Kr. e. IV. ée.)
394. Nagy Zimbabve (XIV-XV. sz.) (Mozambik)
395. Táncmaszk Elefántcsontpartról
396. Ősszobor Indonéziából (NM)
397. Húsvét-szigeti kőszobrok (Polinézia)
398. Auszráliai kéregfestmény (NM)
399. Vadkanmaszk fából (Melanézia) (NM)
400. Bábfigura (Wayang - Indonéziából) (NM)
401. „Nazca vonalak”, Kr. e. 200-Kr. u. 350. (Peru)
402. Machu Picchu, XVI. sz. (Peru)
403. A Nap piramisa, IV-IX. sz. (Teotihuacan)
404. Nagy Jaguár-templom (maja), 300-900. (Tikál)
405. Halotti maszk IV-V. sz. (Teotihuacan, Párizs, Musée de l’Homme)
406. A Nap Köve (azték naptár) XV. sz. (Mexico City, Nemzeti Antropológiai Múzeum)
407. Totemoszlop Északnyugat-Amerikából (Drezda, Museum für Völkerkunde)
408. Puebló, 350-1300. Mesa Verde
409. Cordobai nagymecset (IX-X. sz.)
410. Kászim pasa dzsámija (1543-1546. Pécs)
411. Királyfürdő (1566-1587. Buda)
412. Gül Baba türbéje (Buda)
413. Kethüda-dzsámi, minaret (VIII. sz. Eger)
414. Ladik imaszőnyeg, 6 oszlopos (XVIII. sz. Budapest, Iparművészeti Múzeum)
415. Korán-lap (Arany Toll kalligráfiája), (1186. Dublin, Ch. Beatty Könyvtár)
416. Nagy Sztúpa (Kr. e. III-I. sz. Szancsi)
417. A 26. adzsantai barlangtemplom belseje (640 k.)
418. Radzsarani-templom (XI-XIII. sz. Bhuvanesvar, India)
419. Szúrja a Napisten, kősztéle (XIII. sz.)
420. Buddha Sákjamuni fej Gandharából (himalájai pala) (II-III. sz. Budapest, Hopp F. Keletázsiai Múzeum)
421. Siva Nataradzsa - Táncoló Siva (bronz) (XII-XIII. sz. Amszterdam, Museum van Aziatische Kunst)
422. Lótuszvirágot tartó bódhiszattva (falfestményrészlet) (az 1. számú adzsantai barlangtemplomból, 600-650 k.)
423. Rádzsput miniatúra (Krisna és Rádha a ligetben, XVIII. sz.)
424. Szteatitpecsételők az Indusvölgyi kultúrából (Új Delhi, National Museum)
425. Kínai Nagy Fal, Csin-dinasztia (Kr. e. VI-III. sz. 220-ig)
426. A „Tiltott város” - a pekingi császári palotaegyüttes részlete, a nagy csarnokkal, Ming- és Csing-korszak
427. Föld alatti folyosórendszer a kínai „cseréphadsereg”-gel (Csin-si Huang-ti császár sírjához), Kr. e. 220-210.
Lintong Hszian mellett
428. Temetkezési zászlókép selyem alapon (Ma-vang-tui 1. számú sír, Nyugati Hang-kor Kr. e. 206-Kr. u. 8.)
(Peking, Neue archaeologische Funde in China)
429. Buddha és kísérői a Gyémánt szutrából (fametszet) (868.) (London, British Museum)
430. Csien-lung: Porcelándoboz pecsétfestéknek (XVIII. sz.) (Budapest, IM)
431. Hórjudzsi buddhista templom Arany Csarnoka (VII. sz.) (Nara)
432. Részletek Kacura Rikju császári villa tavaskertjéből a Sókintei nevű teaházzal (XVII. sz. e.) (Kioto)
433. Kamakurai Nagy Buddha-szobor (XIII. sz.)
434. Kacusika Hokusai: Déli szél és szép idő. A Fudzsijama harminchat képe sorozatból (1823-1829.) (Tokió,
Heibonsha Publisher Ltd.)
435. No-maszk (XVI. sz.) (Tokió, Nemzeti Múzeum)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)